20 éves a Gyermekjogi Egyezmény
Gyermekjogi hónap
Gyermekjogi hónap
Sajtóközlemény, 2009. november 20.
Évente 1,2 millió gyermek lesz gyermekkereskedelem áldozata
Az UNICEF a gyermekjogi egyezmény elfogadásának 20. évfordulóján hozta nyilvánosságra a világ gyermekeinek helyzetével foglalkozó jelentésének különkiadását.
"A gyermekjogi egyezmény az emberiség történetének legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye, eddig 193 ország ratifikálta." - mondta Ann M. Veneman az UNICEF főigazgatója. "Több mint 70 ország a gyermekek jogaival foglalkozó önálló kódexet is beiktatott jogrendszerébe. Az egyezmény hatására ma másként néznek a gyerekekre és másképp bánnak velük."
Az egyezmény négy fő elv mentén összegzi a gyermekek jogait, ezek a diszkrimináció mentesség, a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele az őt érintő ügyekben, a gyermekek életben maradáshoz és fejlődéshez való joga, valamint véleményük tiszteletben tartása.
Az elmúlt húsz évben számos területen történt jelentős javulás a gyermekek helyzetében:
1990 és 2008 között 28 százalékkal, 12,5 millióról 8,8 millióra csökkent az 5 éven aluli gyermekhalandóság;
1990 és 2006 között 1,6 milliárd ember jutott a korábbinál egészségesebb ivóvízhez;
a védőoltásoknak köszönhetően 2000 óta 74%-kal csökkent a kanyaró okozta halálozás aránya;
ma már az általános iskolás korú gyerekek 84%-a jár iskolába a világon és jelentősen javult ezen belül a lányok aránya;
fontos lépések történtek a gyermekek kényszerbesorozásának, prostitúcióra vagy szolgaságba kényszerítésének megakadályozására;
néhány országban emelkedett a házasuló gyermekek életkora és fokozatosan csökken a nemiszervük megcsonkítását elszenvedő lányok száma.
"Az eredmények láttán azonban semmiképpen nem szabad megnyugodni" - figyelmeztet az UNICEF. Elfogadhatatlan, hogy még mindig
évente 22 millió újszülött nem kapja meg a minimálisan szükséges védőoltásokat;
minden évben 4 millió gyermek hal meg életének első hónapjában;
2 millió 15 éven aluli gyermek HIV-fertőzött, 15 millió gyermek pedig az AIDS következtében vesztette el egyik vagy mindkét szülőjét;
nagyságrendi eltérések mutatkoznak a fejlett és a legszegényebb országok között az életesélyek terén, ha például az orvosi ellátást, a várható élettartamot vagy az iskolába járás lehetőségét vizsgáljuk;
jelenleg is 150 millió 14 éven aluli gyermeket kényszerítenek illegális munkára;
évente 1,2 millió gyermek lesz gyermekkereskedelem áldozata.
A jelentés kapcsán néhány világszerte elismert közszereplő és szakértő is megfogalmazta véleményét a gyermekeket érintő problémákról és az őket fenyegető veszélyekről. Timothy P. Shriver, a Nemzetközi Speciális Olimpia Szövetség elnöke az értelmi fogyatékos gyermekeket sújtó kettős hátrányra hívja fel a figyelmet. Speciális helyzetükből fakadóan még társaikhoz képest is sokkal kevésbé képesek érdekeikért kiállni, ezért a társadalmat különös felelősség terheli a gyermekjogoknak az értelmi fogyatékos gyermekek esetében történő érvényesítésében. Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke a gyermekekre leselkedő egyik legújabb veszélyre hívja fel a figyelmet. A korszerű technológiák és az internet széleskörű elérhetősége következtében markánsan megjelent az internetes zaklatás, a zsarolás, a manipuláció. Egyre több jel figyelmeztet arra, hogy az internet a bűnözők elsődleges eszközévé vált a gyerekkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia terén. Az Oscar-díjra jelölt orosz filmrendezőnő, Hanna Polak az utcára került gyerekek sorsára hívja fel a figyelmet, akiket különösen gyakran sújt az esélyek és a kilátások hiánya. Az árvaházakból vagy nevelőintézetekből elszökött gyerekek gyakran esnek áldozatul erőszaknak, szexrabszolgaságnek, éhezésnek és a nincstelenségnek.
A jelentés nyomán a tennivalók is világosan kirajzolódnak. " Az elkövetkező 20 év legnagyobb kihívása az lesz, hogyan tudjuk a gyermekek érdekeit helyezni minden emberi tevékenység középpontjába. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy ne sérüljön a gyermekek életben maradáshoz, fejlődéshez, védelemhez és részvételhez való joga." - mondta Ann M. Veneman.
Az angol nyelvű teljes jelentést itt olvashatja.
Sajtóközlemény, Budapest, 2009. november 17.
Az UNICEF Magyar Bizottsága rendhagyó módon kívánja emlékeztetni a gyermekjogi egyezmény évfordulójára azokat a döntéshozókat, akik fontos szerepet játszanak a gyermekek helyzetének alakításában. Az UNICEF "20 év - 20 nap" gyermekjogi hónapjához kapcsolódva az elkövetkező napokban és hetekben számos megyei és városi közgyűlés, valamint az Országgyűlés képviselői kapnak rongybabát az UNICEF képviselőitől. Az önkéntes fiatalok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők által készített rongybabák és a hozzájuk kapcsolódó üzenet arra emlékeztetnek bennünket: közös felelősségünk a gyermekek jogainak tiszteletben tartása és biztosítása, s ebben mindannyiunknak bőven van még tennivalója.
Az UNICEF nemzetközi rongybaba programja 1988-ban indult Olaszországból. A babákat készítőik az UNICEF-nek ajándékozzák, a szervezet pedig "örökbe adja" azokat. A kezdeményezés az elmúlt években folyamatosan bővült, az örökbefogadók által felajánlott adományok értéke 2002-ben már meghaladta a 2 millió dollárt.
Az olasz Pigotta-kat Franciaországban a Frimousse-ok követték, majd számos finn és cseh gyerek csatlakozott a programhoz. Olaszországban a milánói Scala legnevesebb baba- és jelmezkészítői, Franciaországban a legnevesebb divatdiktátorok és fiatal tervezők is elkészítették saját rongybabájukat. A francia "haute-couture" babákat Párizsban egy kiállítás keretében ismerhette meg a közönség, majd ezeket elárverezték és az így befolyt összeget pedig az UNICEF oltási programjának javára fordították. A több mint 50 alkotó között olyan világhírű divatházak szerepeltek, mint az Armani, a Christian Lacroix, az Emanuel Ungaro, a Givenchy, vagy a Pierre Cardin.
Magyarországon eddig számos iskola, közösségi ház és nyugdíjas klub csatlakozott a felhíváshoz, sőt határon túli magyar iskolákból, pl. a szlovákiai Párkányból is érkeztek babák. Az önkéntesek vállalták, hogy rongybabák készítésével járulnak hozzá a gyermekek iránti felelősség és a törődés gondolatának terjesztéséhez. A készítőknek jár a névadás joga is, így már folyamatosan születnek a Csillák, a Hajnalkák, a Lacik és a Dávidok. Az 50 centiméteres rongybabák elkészítését szabásminta és pontos útmutató segíti.
A gyerekjogi tennivalókra emlékeztető UNICEF rongybabákat elsőként Katona Béla, az Országgyűlés elnöke és Pelczné Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke vehette át az egynapos magyarországi látogatásra érkezett Philip O'Brientől, az UNICEF genfi regionális igazgatójától és az UNICEF Magyar Bizottsága vezetőitől. A hazai örökbefogadási akcióból befolyó bevétel a magyar kistelepülési óvodákat támogatja.
Sajtóközlemény, Budapest, 2009. október 29.
Gyermekjogi hónap meghirdetésével emlékezteti Magyarországot az UNICEF az ENSZ gyermekjogi egyezménye elfogadásának 20. évfordulójára. Az október 30-tól november végéig tartó "20 év - 20 nap" rendezvénysorozat keretében nemcsak az elért eredményekről esik szó, hanem azokról a közös feladatokról is, amelyeket az egyezmény szövegének és szellemének megvalósításához még tenni kell. Az események egy része nyilvános és mindazok számára nyitott és hozzáférhető, akiket érdekel és érint a gyermek jogainak kérdése.
Mit célzott az egyezmény és mit ért eddig már el?
Pontosan húsz éve annak, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló egyezményt. A gyermekjogi egyezmény célja, hogy aktív szerepvállalásra késztesse az államokat a gyermekek jólétének biztosítása érdekében, továbbá összefogja és harmonizálja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyermekjogokat. Az egyezmény kidolgozását Lengyelország 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából kezdeményezte, s a munka 10 évig tartott. A kormányok mellett, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek is aktívan részt vettek az egyezmény kidolgozásában. 1989. november 20-án, harminc évvel a Gyermekjogi Nyilatkozat után, az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amelyet 1990. január 26-án megnyitottak aláírásra. Rekordidő, kevesebb, mint egy év alatt összegyűlt a hatályba lépéshez szükséges mennyiségű ratifikáció. Ma ez a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye, rendelkezéseit két kivétellel (USA és Szomália) a világ összes országa kötelezőnek ismerte el magára nézve. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. őszén ratifikálta a gyermekjogi egyezményt, melyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki.
Az egyezmény megváltoztatta a társadalomban a gyermek és a gyermekkor státuszát. Elvei és rendelkezései az eltelt két évtizedben gyakori hivatkozási alappá váltak a különböző társadalmi és politikai vitákban. Az egyezmény ösztönzőleg hatott új, a gyermekellátásra és a gyermekvédelemre vonatkozó szabályok és standardok megalkotására, a régi gyakorlatok újragondolására. Számos ország alkotmánya először erősítette meg, hogy a gyerekeknek is vannak jogai. Máig sokat vitatják "forradalmi" alapelvét, miszerint a gyermekek véleményét a rájuk vonatkozó döntéseknél ki kell kérni. A gyermekek jogainak érvényesítése érdekében történő összefogás számszerűsíthető eredményeket is hozott: az elmúlt években először csökkent 10 millió alá az öt év alatti gyermekek éves halandósági rátája.
Még sok a tennivaló
Ugyanakkor a világban körbenézve még ma is számtalan módon sérülnek a gyerekek jogai. Látva az egyenlőtlenségeket a jogok érvényesülésében, a kiterjedt gyermekszegénységet a világban, az oktatás és nevelés gyakori kudarcait, világos, hogy további nehéz feladatok várnak a felnőttek társadalmára.
A tennivalók közül az UNICEF fontosnak tartaná, hogy csökkenjenek az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek a gyermekek helyzetében és a különböző ellátásokhoz való hozzájutásban, a gyerekjogok jelenjenek meg a központi és a helyi költségvetésekben és a szociális programokban. Szükséges lenne az iskolákat és a településeket is gyermekbaráttá tenni. Fokozni kellene az együttműködést a világméretű járványos betegségek, köztük az AIDS elleni küzdelemben és szükséges lenne az új technológiákat a gyermekek és jogaik védelme érdekében felhasználni. A gyermekek jogai érvényesülésének egyik kulcsa a felnőttek szemléletváltása, melyre a két évtized nem bizonyult elegendő időnek, és világossá vált, hogy az egyezmény fényében szükséges társadalmi és kulturális értékeinket is felülvizsgálni.
A gyermekjogi hónapról
A most induló, "20 év - 20 nap" programsorozattal az UNICEF Magyar Bizottsága szeretné elérni, hogy a közvélemény minél többféle és színesebb formában találkozzon a gyermekek jogaival.
A program október 30-án filmvetítéssel indul és számos eseménnyel november végén zárul. Az eseménysorozat keretében 4 este során a világ gyermekeinek helyzetéről forgatott angol nyelvű dokumentumfilmek kerülnek bemutatásra a Vista rendezvényközpontjában, a gyermekek online tanácskozás keretében vitatják meg, ők hogyan látják jogaik és kötelességeik viszonyát, a döntéshozók felelősségére az UNICEF rongybaba programjának magyarországi adaptálásával hívják fel a figyelmet a szervezők. Számos szakmai rendezvényre is sor kerül, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Magyar Pszichológusok Egyesületével illetve az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel együttműködésben. Az eseménysorozat egyik érdekessége lesz a világ gyermekeinek helyzetéről szóló UNICEF jelentés különkiadása, amelynek bemutatására november 19-én, a jelentés nemzetközi premierjével egyidejűleg kerül sor Budapesten is.
Az UNICEF Magyar Bizottsága, akárcsak a nemzetközi szervezet, külön internetes felületet, ún. microsite-t létesített a gyermekjogi hónap alkalmából. A program bemutatásán túl a látogatók megismerhetik, miért tartják kiemelten fontosnak a gyermekjogok biztosítását az UNICEF szószólói, többek között Mia Farrow, Ewan McGregor, Youssou N'dour és Claudia Schiffer és megtudhatják azt is, kik az UNICEF nemzetközi filmpályázatának győztesei. A gyermekek helyzetének megismerését gazdag képanyag segíti és itt olvashatók a legfontosabb gyermekjogi dokumentumok is. A microsite az UNICEF honlapjának (www.unicef.hu) nyitó oldaláról, közvetlenül pedig a www.unicef.hu/20ev címen érhető el.
"Számunkra a hónap igazi sikert az jelentené, ha ezentúl nem csak évfordulós események alkalmából jutna kiemelt figyelem a gyerekek jogaira, hanem mindannyian belátnánk, hogy többek között a gyermekjogok valóra váltása határozza meg azt is, milyen világban élünk majd pár év múlva." - mondta Kecskeméti Edit, az UNICEF igazgatója.