Fókuszban

Tetanusz, a csendes gyilkos

Kampány az újszülöttkori és anyai tetanusz felszámolására

A csecsemőhalálozás 5-7%-ért egy szörnyű betegség a felelős, melyről azt hinnénk, hogy már rég nem szedi áldozatait a világban. A tetanusz ellenszerét, a tetanusz toxoidot (TT) már 80 éve felfedezték, mégis becslések szerint évente 140 ezer újszülött és 30 ezer szülő nő esik áldozatul a fertőzésnek a fejlődő világban. Minden harmadik percben meghal egy csecsemő tetanuszban!

A tetanusz (merevgörcs) kórokozója a Clostridium tetani nevű baktérium. Spórás formája a környezeti tényezőkkel szemben rendkívül ellenálló, a talajban hosszú ideig fertőzőképes marad. A betegség tüneteit a kórokozó által termelt mérgező anyagok (toxinok), főleg a tetanospazmin nevű idegméreg okozza: az idegimpulzusok továbbításában szerepet játszó anyag felszabadulásával heves, fájdalmas és tartós izomgörcsöt vált ki. Először a rágóizmokat, a nyelőcsövet, a nyak és a hát izmait bénítja meg, ezt a légzőizmok bénulása követheti, mely fulladásos halálhoz vezethet. A fertőzés tünetei általában a születés utáni harmadik napon jelentkeznek, s a halálozási arány igen magas, 70-100% között mozog.

Az újszülöttkori és az anyai tetanusz kialakulásának közvetlen oka a köldökcsonk fertőződése, mely a nem megfelelő higiénés körülmények között zajló szülés miatt következik be. A halálos veszély mélyebb oka azonban az oltási rendszer, a szakképzett szülészek, bábák, a megfelelő egészségügyi ismeretek hiánya.

A betegség egyben a szegénység és az egészségügyi ellátások terén tapasztalható társadalmi egyenlőtlenség jele is. A legszegényebb és a legfejletlenebb országokban regisztrálják az újszülöttkori tetanusz fertőzések kétharmadát. Az országok legtöbbje, melyben még nem sikerült felszámolni a betegséget, a világ 50 legszegényebb állama közé tartozik.

Újabb betegség tűnhet el a Földről

A XX. század utolsó évtizedében, a védőoltások rendszerének megerősítésével és különböző egészségügyi felvilágosító programokkal, a világ 161 fejlődő országból több mint százban sikerült megszüntetni az újszülöttkori tetanusz előfordulását. Ugyanakkor az afrikai kontinens számos helyén, de olyan népes államok, mint India vagy Kína, városoktól távol eső településein továbbra is fenyegető veszély a tetanusz.

Az újszülöttkori tetanusz felszámolásának határidejét eredetileg 1995-re tűzték ki egy WHO határozatban a világ országai. Azonban még 1999-ben is 61 ország volt, ahol nem sikerült előrelépni ezen a területen. Ekkor kapcsolódott be a folyamatba az UNICEF és vették fel a programba az anyai tetanusz felszámolását is.

2000. óta újabb 12 országot nyilvánítottak tetanusz mentessé, s ehhez 81 millió nőt oltottak be. Ugyanakkor a kitűzött következő célt, a betegség 2005-ig történő felszámolását ismét nem sikerült teljesíteni. 2007 végén még 47 országban volt jelen a halálos kór. Az újszülöttkori tetanusz felszámolásának határideje jelenleg 2012.

Egy államot akkor tekintenek az újszülöttkori tetanusztól mentesnek, ha az ország minden körzetében az 1000 élve szülésre eső NT (újszülöttkori tetanusz) halálozás nem éri el az 1-et.

Az alábbi térkép a csecsemőkori tetanusz előfordulási arányát mutatja 2006. évi állapotok szerint. A fertőzések 80%-a a világ 12 országában koncentrálódott.

Adatok: UNICEF, 2006. augusztus

A WHO hivatalos tanúsítványa szerint 2000-től napjainkig 12 országban és India 15 államában számolták fel az újszülöttkori és anyai tetanuszt.

Ezek: Zimbabwe (2000), Namíbia (2001), Malawi (2002), Dél-Afrika (2002), Eritrea (2003), Ruanda (2004), Togo (2005), Nepál (2005), Vietnam (2005), Egyiptom (2007), Zambia (2007) és Banglades (2008).

2008-ban várhatóan további 7 országot (Benin, Comore-szigetek, Egyenlítői Guinea, Ghána, Kongói Köztársaság, Sierra Leone, Törökország), valamint újabb indiai államokat nyilvánítanak MNT mentessé.

2009-ig újabb 26 országból, köztük Etiópiából, Guineából, a Közép-Afrikai Köztársaságból, Indonéziából szeretnék száműzni a végzetes fertőzést.

A XXI. század második évtizedére marad az utolsó 13 ország, melyek között részben a legnagyobb népességű államok (Kína, India, Nigéria, Pakisztán), valamint rendezetlen, háborús körülmények között élő országok, pl. Szomália, Szudán, szerepelnek.

Hogyan érhető el az újszülöttkori tetanusz felszámolása?

A tetanusz elleni nemzetközi kampány főbb célkitűzései:

1. Az újszülöttkori tetanusz-megbetegedések kötelező regisztrálásának bevezetése. (Ezekben az országokban gyakran sem a születést, sem pedig a halált nem regisztrálják, így a veszélyeztetett országok által jelentett halálesetek távolról sem tükrözik a valóságot. (Ezért kapta a betegség a „csendes gyilkos” elnevezést.)
2. Minden várandós asszony rutinszerű beoltása (legalább két oltásra van szükség a védettség eléréséhez).
   A  különösen veszélyeztetett területeken minden szülőképes korban lévő nő tetanusz elleni beoltása. A három oltásból álló sorozat költsége nem éri el a 2 dollárt, azaz kevesebb, mint 300 forintba kerül.
3. A szülést levezető személyeket, leendő anyákat meg kell tanítani a védőoltás beadására, a szüléssel kapcsolatos egészségügyi és higiéniai ismeretekre. Be kell vonni őket a fertőzések nyilvántartásába.
4. Új oltási technológiák (pl. laikusok által is beadható oltás) bevezetése.
5. A szülések higiénés körülményeinek javítása, felvilágosítás a káros hagyományok (pl. köldökcsonk olvasztott vajjal, sárral vagy tehéntrágyával történő bekenése) megszüntetése érdekében.
6. A szüléseknél közreműködő személyek, bábák képzése és megfelelő felszereléssel történő ellátása.

A kampányban számos nemzetközi és civil szervezet, vállalat vesz részt, így pl. az UNICEF, a WHO, a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Ronald McDonald Ház Alapítvány, a Becton, Dickinson and Company és a Pampers.

Magyar vonatkozások

Az UNICEF Magyar Bizottsága 2003-ban csatlakozott a kampányhoz.

Hazai adományozóktól eddig nettó 25 millió forintot gyűjtött össze, mely csaknem  250 ezer adag tetanusz elleni vakcina vásárlását tette lehetővé., Ez 83 000 nő oltására elegendő.

Az adományozók nagyvonalúságán nem csodálkozhatunk.

A magyarok már a XIX. században élen jártak az anyák és gyermekeik életének megmentésében. Semmelweis Ignác, aki a gyermekágyi láz okát felismerte és a megelőzés módszerét kidolgozta „Az emberiség iránti kötelesség” -nek tartotta a szülő nők és újszülöttjeik életének megmentését nemcsak hazánkban, de Európa-szerte.
A világ fejlett országaiban ma már nem kell számolni sem a gyermekágyi lázzal, sem a tetanusszal. Éppen ezért kell ezen országoknak segítő kezet nyújtaniuk a veszélyeztetett területeken élő családoknak.

Magyar szakemberek látogatása a Közép-Afrikai Köztársaságban a tetanusz elleni védőoltás kampány keretében.

Tetanusz Magyarországon Hazánkban, 1942 óta kötelezően oltják a gyermekeket tetanusz ellen. 2 hónapostól 11 éves korig ismételten, kombinált oltóanyaggal történik a védelem. Aki gyermekkorában még nem kapott tetanusz elleni oltást, annak két alapoltás és egy emlékeztető oltás 10 éves védelmet biztosít. Magyarországon az 1950-es évek elején még évi 500 megbetegedés fordult elő, újszülöttekben 40%-os, idősebb korban 80%-os halálozással. 2007-ben 3 ember halt meg tetanuszban, mindannyian 1941 előtt születtek, és védőoltást nem kaptak. Magyarországon az utolsó újszülöttkori tetanuszt 1978-ban jelentették.

Ahol a víz, ott az élet