Sajtóközlemények

A világ gyermekeinek helyzete, 2007

NEW YORK/GENF, 2006. december 11.

Biztosítsunk jogokat a nőknek, hogy segítsük a gyermekeket- erre hív fel az UNICEF most kiadott jelentése.

Egy az UNICEF 60. évfordulóján kiadott jelentés szerint a nemek közötti megkülönböztetés megszüntetése és a nők jogai biztosítása kedvezően befolyásolja a gyermekek életben maradását és jólétét.

A nemek egyenlőségének kettős a hozadéka: előnyös mind a nők, mind pedig a gyermekek számára és elengedhetetlenül szükséges a családok, helyi közösségek és nemzetek fejlődéséhez - állapítja meg a Világ gyermekeinek helyzete, 2007 című UNICEF jelentés.

A jelentés szerint a nők életminőségét javítja, ha beleszólhatnak a kulcsfontosságú döntésekbe, s ennek pozitív hatása van a gyermekek jólétére és fejlődésére is.

A nők helyzetében az elmúlt évtizedekben bekövetkezett előrelépés ellenére, több millió kislány és nő életét árnyékolja be a megkülönböztetés és a szegénység.
Jobban fenyegeti őket az AIDS veszélye, továbbá a nők ugyanazért a munkáért a legtöbb helyen kevesebbet keresnek. Nők milliói szenvednek fizikai és szexuális erőszaktól. A diszkrimináció következtében kevesebb lány tanulhat. Minden ötödik kislány, akit egy fejlődő országban iskolába iratnak, kimarad, mielőtt befejezné az első négy osztályt. A nők iskolai végzettsége összefügg a gyermekek életben maradási esélyének javulásával - állapítja meg a jelentés.

"Ha törődünk a ma és a holnap gyermekeinek egészségével és jólétével, arra kell törekednünk, hogy a lányoknak és a nőknek egyenlő esélyeik legyenek a tanulásban, a kormányzásban való részvételben, a gazdasági önállóság elérésében és az erőszak és a diszkrimináció elleni védelemben" - állítja Ann Veneman, az UNICEF főigazgatója.

Út a nemek egyenlőségének eléréséhez

A világ gyermekeinek helyzetéről szóló jelentés hét kulcsfontosságú intézkedést javasol a nemek egyenlőségének eléréséhez.

• Oktatás: Itt a fő feladatok közé tartozik a tandíjak eltörlése, valamint annak ösztönzése, hogy a szülők és a helyi közösségek támogassák a lányok oktatását.
• Finanszírozás: Eddig kevés szó esett az anyagi forrásokról, melyekre a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez szükség van. A nemi megkülönböztetés felszámolására szükséges anyagi forrásokat be kell építeni a kormány költségvetésébe.
• Jogalkotás: Biztosítani kell, hogy a földtulajdonhoz való jog és az öröklési jog kiterjedjen a nőkre is. Jogszabályokat kell alkotni a családon belüli erőszak, valamint a fegyveres konfliktusokban előforduló nemi erőszak ellen.
• Kvóták a törvényhozásban: A nők politikában történő részvételének biztosítására eredményes módszernek bizonyult a kvóták megállapítása. Abból a 20 országból, ahol a legmagasabb a nők aránya a parlamentben, tizenhétben a kvóta rendszer valamilyen formáját használják.
• Nők segítik a nők jogainak érvényesülését: A különböző nőszervezetek folyamatosan küzdöttek a a nemek egyenlőségéért és azért, hogy a nőket már a szakpolitikák kialakításának korai szakaszába bevonják. Az így elfogadott programok figyelembe veszik a nők és a gyermekek szükségleteit.
• Férfiak és fiúk bevonása: Ha a lányok és a nők mellett a fiúknak és férfiaknak is oktatják a nemek közötti egyenlőség és a közös döntéshozatal előnyeit, ez segíthet az együttműködő kapcsolatok kialakításában.
• Jobb minőségű kutatás: Pontosabb adatokra és jobb elemzésekre van szükség, különösen az anyai halandóság, a nők elleni erőszak, az oktatás, a foglalkoztatás, a bérek és a politikában való részvétel területén.

A családi döntésekből kizárva

A jelentés szerint a nők gyakran nem szólhatnak bele a háztartási döntésekbe, s ennek negatív hatásai lehetnek a gyerekekre is. Egy 30 fejlődő országban végzett felmérés adatai azt mutatták, hogy csak az országok egyharmadában szólhat bele a nők legalább fele minden családi döntésbe, így a család költségvetésébe, saját egészségügyi ellátásukba vagy abba, hogy kiket látogathatnak meg az otthonukon kívül.

A jelentés megállapítja, hogy szoros az összefüggés a gyermekek tápláltsági, egészségi állapota, oktatása és a nők azon képessége és lehetősége között, hogy életüket irányítsák és a családot érintő döntésekben részt vegyenek. Azokban a családokban, ahol a nők hozzák a fontosabb döntéseket, sokkal többet fordítanak a gyermekekre.

Egy, a Nemzetközi Élelmezés Politikai Kutatóintézet által készített tanulmány azt mutatja, hogy ha a nőknek és a férfiaknak egyforma beleszólása lenne a döntésekbe, Dél-Ázsiában akár 13 százalékkal is csökkenhetne a rosszul tápláltság a három év alatti gyerekek körében, szub-szaharai Afrikában pedig 1,7 millióval több kisgyereket táplálnának megfelelően.

Szakadék a keresetekben

A nők és férfiak keresetében tapasztalható különbségek csökkenthetik vagy korlátozhatják a gyermekekre jutó forrásokat.
A bérek különbségein és a munkából való részesedés arányán alapuló becslések szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a nők csak a férfiak keresetének 30%-át, Latin-Amerikában és Dél-Ázsiában 40%-át, Fekete Afrikában a felét, Közép-Európában és a fejlett országokban a 60 százalékát kapják munkájukért.

A politika

A nők fokozott részvétele a politikában pozitív hatást gyakorolhat a gyermekek helyzetére.
A tapasztalatok szerint a női parlamenti képviselők különösen hatékony szószólói a gyermekeknek. Mégis jelenleg 17 százalék alatt van arányuk a nemzeti törvényhozásokban.

További adatok

Képeslapok árából épít iskolát az UNICEF

Budapest, 2006. 10. 16. (UNICEF)

Az UNICEF Magyar Bizottsága idén is meghirdeti "Képeslapokkal a világ gyermekeiért" című akcióját, amelynek keretében magyar iskolások segítenek kevésbé szerencsés körülmények közé született társaiknak.

Az idén tizedik alkalommal meghirdetett akció lényege, hogy a résztvevő általános- és középiskolák megpróbálnak minél több UNICEF-képeslapot értékesíteni. A befolyt bevételből háború dúlta vagy szegénység sújtotta országok gyermekei számára igyekszik jobb, rendszerezettebb életkörülményeket biztosítani az ENSZ Gyermekalapja.

A tavaly ily módon összegyűlt 3,2 millió forintból például iskolát építhetnek Afrikában, sőt még hetven diák éves oktatási költségét is fedezni tudják az összegből. Idén háborús konfliktusok sújtotta országok gyermekeinek vesznek ún. iskolaládákat, amelyek iskolaszereket és oktatási felszerelést tartalmaznak. Egy láda ára nem éri el az ötvenezer forintot, mégis nyolcvan gyermek számára teszi lehetővé, hogy ne kelljen abbahagyniuk a tanulást és legalább a nap néhány órájában megfeledkezhessenek az őket nap mint nap érő traumákat. Az elmúlt évtizedben a fejlődő világban 12 millió gyermek veszítette el otthonát és kényszerült menekülttáborokba fegyveres konfliktusok és polgárháborúk miatt.

A magyar általános- és középiskolások az elmúlt kilenc év alatt összesen mintegy 17,7 millió forinttal támogatták az UNICEF munkáját képeslap akció keretében, csak tavaly 26 ezer levelezőlapot adtak el. 2005-ben 67 általános- és 49 középiskola vett részt a programban, amelyek közül 15 a fővárosban, 101 Budapesten kívül található. A "Képeslapokkal a világ gyermekeiért" elnevezésű akcióra a szervezet honlapján keresztül (www.unicef.hu) is lehet jelentkezni.

A képeslapok története egyébként 1949-re nyúlik vissza, amikor a hétéves cseh kislány, Jitka egy rajzzal mondott köszönetet az UNICEF-nek a II. világháborút követően a falujának nyújtott segítségért. A szervezet New York-i központjában a kislány rajzát képeslapokra nyomták, amelyekből ma már évente csaknem 160 millió darab kel el világszerte.

További sajtóinformáció:
Kecskeméti Edit
UINICEF Magyar Bizottság
Tel.: 201 4923
Fax: 355 5019
E-Mail: unicef@unicef.hu

Magyar ovoidal is támogat az UNICEF

Budapest, 2006. augusztus. 1. (UNICEF)

Hátrányos helyzetű hazai óvodák is részesülnek az UNICEF "Kis pénz, nagy segítség" elnevezésű akciójának bevételéből. A szervezet 100 millió forintnyi egy- és kétforintost szeretne decemberig összegyűjteni.

Az aprópénz-gyűjtő akcióba az ország minden pontjáról eddig négyszáz iskola kapcsolódott be, amelyek máris több tíz mázsa pénzérmét gyűjtöttek össze, de az adakozók között akadnak több ezer fős cégek munkahelyi közösségei és kisboltosok is.

A fiókok mélyén kallódó vagy befőttesüvegekben lapuló egy- és kétforintos érmék gyűjtésén alapuló akció célja, hogy bebizonyítsa, összefogással a kis pénzből is lehet nagy segítség.

Az UNICEF Magyar Bizottsága 2006. decemberéig százmillió forintot szeretne ily módon összegyűjteni, amelynek feléből készségfejlesztő játékokat vesznek hátrányos helyzetű falusi óvodáknak. A pénz másik részéből az UNICEF és a Nelson Mandela Alapítvány közös afrikai iskolaépítési programját támogatják. Afrika déli részén ugyanis 45 millió gyermek nem járhat iskolába, mert családja szegény és nem tudja fizetni a tandíjat. Egy-egy 200-300 diákot befogadó iskola megépítése és felszerelése nem kerül többe 2,5 millió forintnál.

Az összegyűjtött érméket a külön erre a célra készült tasakokban lehet leadni a postahivatalokban, ahol pontos kimutatást vezetnek a zacskókról és tartalmukról. Kisújszálláson például 19.503 darab egyforintost és 19.090 darab kétforintost gyömöszöltek be egyetlen ilyen 16 x 22 centiméteres tasakba. A másik rekorder egy budapesti büfés, aki nyolc darab 10 literes befőttesüveget adott át a szervezetnek teli aprópénzzel, melynek összsúlya meghaladja a 130 kilogrammot.

A speciális zacskókból egyébként kétszázezer darabot készíttetett az UNICEF, ezekhez 50 településen lehet hozzájutni. A lista az UNICEF honlapján (www.unicef.hu) megtalálható.

Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF hatvan éve küzd a világ több mint 150 országában azért, hogy minden gyermek járhasson iskolába, egészségesen fejlődhessen, legyen mit ennie és tiszta vize, amit ihat. Munkája nyomán 60%-kal több kisgyerek kapja meg a legveszélyesebb betegségek elleni védőoltásokat, mint harminc évvel ezelőtt. Az UNICEF jelen van a világ konfliktusok és természeti katasztrófák sújtotta területein: Etiópiában, Szudánban és Csecsenföldön éppúgy mint Sri Lankán vagy Libanonban.

A szervezet programjait kizárólag kormányok felajánlásaiból, cégek és magánszemélyek adományaiból finanszírozza. Az UNICEF-nek világszerte több mint 6 millió adományozója és százezer önkéntese van. Tevékenységéért 1965-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

"KIS PÉNZ - NAGY SEGÍTSÉG"
Az UNICEF Magyar Bizottság akciója

Pécs, 2006. március 25.

Egészséget, oktatást, egyenlő esélyt, védelmet
minden gyermeknek!

Az elmúlt 16 év rövid története

Az UNICEF Magyar Bizottsága 1989 óta, mint közhasznú szervezet működik Magyarországon. Feladata az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) céljainak előmozdítása, az UNICEF tevékenységének magyarországi népszerűsítése és támogatása.

2001 novembere és 2002 márciusa között az UNICEF Magyar Bizottsága - dr. Radó Ákos ötlete alapján -, az "Apró az aprókért" akciójában, az euró bevezetése során megszűnő 12 valuta érméinek magyarországi összegyűjtésére indított kampányban a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek és a Magyar Posta közreműködésével 100 millió forint értékű érmét gyűjtött össze. 

A Magyar Bizottság az összegyűlt pénzből az UNICEF nemzetközi céljainak támogatásán túl 500 hátrányos helyzetű kistelepülési óvodát segített hazánkban.

Előzmények

Az UNICEF Magyar Bizottság elnöksége, a GlobalPress 2001 Kommunikációs Kft.-vel közösen, 2004. decembere óta munkálkodott azon, hogy egy újabb jótékonysági akciót indítson. A korábbi ötletadóval szorosan együttműködve és szakértők közreműködésével 2005. júniusára megszületett az ötlet, és a "Kis pénz, nagy segítség" gyűjtőakció fővédnökének, Dr. Szili Katalint az Országgyűlés Elnökét kértük fel.

A Parlamentben megtartott bejelentő sajtótájékoztatón részt vettek: Simai Mihály akadémikus, az UNICEF Magyar Bizottság tiszteletbeli elnöke, Donáth László országgyűlési képviselő, az UNICEF Magyar Bizottság elnökségének tagja, valamint Szakács Imre országgyűlési képviselő, az UNICEF Magyar Bizottság elnökségének tagja.

Indul a "Kis pénz, nagy segítség" kampány

Az UNICEF céljainak további támogatására, az UNICEF Magyar Bizottsága 2005-ben elhatározta, hogy újabb akciót indít "Kis pénz, nagy segítség" elnevezéssel az egy- és kétforintosok begyűjtésére.

Reméljük, hogy legalább 100 millió darab egyforintos és 50 millió darab kétforintos, azaz összesen 200 millió forint gyűlik össze, melyből az UNICEF Magyar Bizottsága ismét jelentős segítséget nyújthat a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő gyermekek részére.

Mire alapozzuk mindezt

Az MNB statisztikái alapján 2002. év végén, az 1993-ban kibocsátott forgalmi érme sorozat különböző címleteiből, 1933 millió darab volt forgalomban, ebből 668 millió darabot tettek ki az egyforintosok 561 millió darabot a kétforintosok. 2005. december 31-én ezek a számok 902 millió és 764 millió voltak, azaz az elmúlt három évben évente átlagosan 78 millió darab egyforintos és 68 millió darab kétforintos került forgalomba.  Az egy és kétforintosok teszik ki darabszámban a forgalomban lévő érmék kétharmadát, míg értékük csupán a forgalomban lévő érmék értékének 9%-a. (A teljes forgalomban lévő készpénz értékének csupán 2%-át teszik ki az érmék.)

A nemzetközi tapasztalatok is megerősítik, hogy a legkisebb címletű érmék kiáramlása a forgalomba mindig jelentősen meghaladja a forgalomban lévő készpénz éves növekedésének ütemét.  A statisztikák azt mutatják, hogy ennek az állománynak csak egy töredéke, 10-20%-a vesz részt a tényleges forgalomban, a többi valahol fiókok, pénztárcák mélyén lapul.

A gyártási költség 900 millió forint

Magyarországon az elmúlt években átlag 150 millió darab új egy- és kétforintos került a forgalomba, és gyakorlatilag alig került belőlük vissza a Magyar Nemzeti Bankba.

Az ezzel kapcsolatos gyártási költségek ugyanakkor jelentősen meghaladják a névértéket (az egyforintos előállítás ára 4 Ft körülire, a kétforintosoké 8 forintra becsülhető), így az elmúlt három évben évente 900 millió forintra tehető az összköltség!

Egy évnyi forgalmi növekedés begyűjtésével így az állam, és így az adófizetők is közel egymilliárd forint kiadástól mentesülne, míg az UNICEF céljait több mint 200 millió forint szolgálná.

Célunk

Az indítandó akciónak a célja, hogy megnyerjük az emberek segítőkészségét a gyermekek ügyének támogatására azzal, hogy az otthon feleslegesen tartott egy- és kétforintosaikat, vagy a visszaadandó, de általában vissza nem kért egy- és kétforintosokat az UNICEF javára ajánlják fel. Ugyancsak szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók, az ifjúság is hozzájáruljon a gyűjtéshez. Fontosnak tarjuk hangsúlyozni, hogy az adakozás és a segítség nem csak a tehetősek, a jómódúak kiváltsága, és szeretnénk ezt minél fiatalabb korban tudatosítani.

Az elsősorban 1 és 2 forintos érmék gyűjtésére épülő "Kis pénz - nagy segítség" című akció szeretné megmutatni, hogy társadalmi összefogással, még a csekély egyéni anyagi források mozgósítása is, nagy eredményeket hozhat. Reméljük, hogy folyamatosan beszámolhatunk az aprópénzből az UNICEF Magyar Bizottsága számlájára befolyó összeg gyarapodásáról.

Bízunk abban, hogy senki se "szereti", ha pénztárcájában túl sok aprópénz lapul, melyet sehol sem fogadnak szívesen. Ezért aztán nagy részük befőttes üvegekben gyűlik, vagy fiókok mélyén lapul.

Ezeknek az érméknek az "előcsalogatására" hirdeti meg az UNICEF gyűjtőakcióját, amely 2006. december 30.-ig tart.

Mit kell tenni az összegyűjtött érmékkel?

Az UNICEF Magyar Bizottsága az érmék tárolására több százezer gyűjtőtasakot gyártatott, amelyeket - teljesen megtöltve - a Magyar Posta hivatalaiban lehet leadni. Az alábbi információ szerepel a gyűjtőtasakokon:

"Ez az UNICEF jótékonysági akciójának gyűjtőzacskója.

Az akciót az UNICEF Magyar Bizottsága szervezi a gyermekek javára.

Kérjük, töltse meg a zacskót nélkülözhető 1 és 2 forintosaival és adja le (lehetőleg tele) a legközelebbi postahivatalban.

Az összegyűjtött pénz feléből hazai kistelepülési ovoidal segít az UNICEF, a másik feléből a világ legszegényebb országaiban épít iskolákat.

Aprópénzzel teli gyűjtő zacskóit 2006. december 30-ig adhatja le.

További információ: 

www.unicef.hu/kispenz

telefonszám: (1) 201-4923

fax szám: (1) 355-5019

e-mail cím: unicef@unicef.hu

Segítségét előre is köszöni az UNICEF Magyar Bizottsága!

A gyűjtőtasakokat az UNICEF Magyar Bizottságánál kell igényelni!

Az UNICEF Magyar Bizottsága számít mindenki segítőkészségére és reméli, hogy a most kezdődő akcióban számos szervezet fog a gyűjtés mellé állni, és segíteni a célok elérésében, a kampány minél szélesebb körű megismertetésében. Ezt kérjük, és előre is köszönjük a média képviselőitől!

Az akció 2006. március 25.-én indul útjára Pécsett, az újonnan felújított Postapalota műemlék épületében. (7646 Pécs, Jókai u. 10.)

A sajtótájékoztatót tartják:

Dr. Szili Katalin - az Országgyűlés Elnöke, a "Kis pénz-nagy segítség" akció fővédnöke, Takács István az UNICEF Magyar Bizottság Elnöksége képviseletében,

Dr. Radó Ákos szaktanácsadó

Dr. Csáki György a Magyar Posta Zrt. elnöke,

Gombár Judit az Ogilvy&Mather Budapest Zrt. képviseletében.

Köszönet a közreműködőknek :

Magyar Posta

Nordenia Hungary

Repro-Busek

Ogilvy & Mather

Globalpress 2001 Kommunikációs Kft.

Budapest, 2006. március 25.

Blahó András

UNICEF Magyar Bizottság Elnöke

További információ:

UNICEF Magyar Bizottság - Kecskeméti Edit

Tel: 201-4923

e-mail: unicef@unicef.hu

További sajtóinformáció:

GlobalPress 2001 Kommunikációs Kft.

Tel: 36-1- 412-0487

Fax: 36-1-239-1099

e-mail: globalpress@chello.hu

Fogyatékossággal élő gyermekek helyzete Közép- és Kelet-Európában  a rendszerváltozást követően

Az UNICEF firenzei kutatóközpontjának jelentése

Az UNICEF most kiadott jelentése megállapítja, hogy 1990 és 2000 között megháromszorozódott a fogyatékkal élő gyermekek száma Közép- és Kelet-Európa, a FÁK 27 országában; számuk 500 ezerről másfélmillióra emelkedett . A drámai emelkedés azonban nem a fogyatékosok arányának tényleges növekedésére, hanem inkább a fogyatékosságok jobb felismerésére vezethető vissza. Az UNICEF jelentése szerint további egymillió gyerek nem jelenik meg a hivatalos fogyatékos statisztikákban.

A felmérés szerint a fogyatékkal élő gyermekeknek nyújtott támogatások fő fajtái régióban: a különböző címen juttatott nyugdíjak, a magasabb családi támogatás és az intézetben történő elhelyezés.

2002-ben több mint 317 000 fogyatékos gyermek élt bentlakásos intézményekben a régióban.

Az állam megfelelő támogatásának hiányában, a kezelést és gondoskodást segítő jó minőségű alapellátások nélkül, a szülők gyakran a bentlakásos intézményben történő elhelyezést tekintik az egyetlen járható útnak.

A jelentés megállapítja, hogy továbbra is dominál a régió országaiban a szegregált intézményekben történő speciális oktatás. Ugyan megnőtt a fogyatékkal élő gyermekek normál oktatásba való integrálásának elméleti elfogadottsága, de jóval kisebb ennek támogatottsága a gyakorlatban. Egyes országokban pedig tovább nőtt az igény újabb speciális iskolák nyitására.

A statisztikák szerint a fogyatékos gyermeket nevelő családok általában szegényebbek, mint a többi család. A család elszegényedése egyszerre lehet oka és következménye a fogyatékosságnak.

Ha lassan is, de változnak a régióban a fogyatékkal élő gyermekre vonatkozó jogszabályok, s a közvélemény hozzáállása a kérdéshez. További intézkedésekre van azonban szükség a gyermekek jogainak védelmében.

"Bár a fogyatékkal élő gyermekek az elmúlt évtizedben láthatóbbá váltak és változás tapasztalható elfogadásukban is, de sokukat egyszerűen leírja a társadalom" - mondja Marta Santos Pais, a jelentést publikáló firenzei kutatóközpont igazgatója.

A fogyatékossággal élő gyermekeknek biztosított ellátások

A régió országaiban a fogyatékosságot még mindig elsősorban egészségügyi problémának és nem szociális-jóléti kérdésnek tekintik.

A jelentés megállapítja, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a régió északi és déli országai, ill. az egyes alrégiók között, valamint a városokban és a falvakban biztosított szolgáltatások között.

A sérült gyermekek orvosi és szociális ellátása jobb azokban az országokban, amelyekben a gyermekek számára nyújtott szolgáltatások összességükben magasabb színvonalúak.

Az egészségügyi ellátásból, mely korábban a nyugat-európaiéhoz hasonló nívójú volt, ma hiányoznak a korszerű felszerelések, a megfelelő képzés és a szükséges anyagi erőforrások. A régió szegényebb országaiban romlott a várandós gondozás minősége, amely növeli a sérülések előfordulásának, illetve súlyosságának kockázatát.

Több országban nincsenek mikrotápanyag programok, melyek olcsón és hatékonyan védik a születendő gyermek egészségét és hozzájárulnak a rendellenességek kialakulásának megakadályozásához. (Ezek keretében a szülőkorban lévő nők folsavat kaphatnának, illetve pótlással megelőzhetnék az A vitamin-, vas- és jódhiány kialakulását.)

A fogyatékosság felismerése

Az újszülöttek és a csecsemők rendszeres orvosi vizsgálata ellenére, gyakran nem diagnosztizálják a fejlődési vagy viselkedési rendellenességeket.

Ha azonban egyszer megállapították a fogyatékosságot, ezt ritkán módosítják. Különösen igaz ez azokra a gyermekekre, akiket "nevelhetetlennek" nyilvánítanak és bentlakásos intézményekben helyeznek el.

Gyakran okoz gondot a megfelelő gyógyszerekhez való hozzájutás, illetve azok magas ára.

A régióban összességében tapasztalható a törekvés a fogyatékkal élő gyermekek rendes oktatásba való integrálására, de ezek gyakran csak elszórt kezdeményezések. A FÁK tagállamaiban továbbra is dominál a gyerekek szegregációja.

Még mindig szakadék van a pozitív jogi szabályozás és ennek napi megvalósulása között. Sok helyütt rosszul osztották meg az állam és a helyi önkormányzatok között a felelősséget, rosszul definiákták a közszféra és a magánszektor szerepét.

A jelentés készítői az elmúlt évtized legpozitívabb fejleményének a szülők és a szolgáltatásokat nyújtók javuló hozzáállását tartják. A fogyatékosságnak ma jobb a társadalmi bázisa - fogalmazta meg egy lengyel orvos.

A jelentés javaslatai

1. Az akadályok felszámolása a fizikai környezetben és a közvéleményben

2. A közösségek támogatása, az intézeti elhelyezés elkerülése

3. A szülők bevonása a döntéshozatalba, a szakpolitikák és az ellátások alakításába

A közép-európai országokban nagyobb előrelépés történt e téren, mint a többi országban. Az önsegítő csoportok leggyakrabban egymás támogatására, kapcsolati hálók kiépítésére szakosodtak, de több ernyőszervezet is alakult, mely hatékony az érdekérvényesítésben, a jogalkotás befolyásolásában, a szakpolitikák alakításában.

4. A családok gazdasági helyzetének javítása

A fogyatékkal élő gyermeket nevelő családoknak ott könnyebb a helyzete, ahol a kedvező jogalkotás mellett a munkaadók rugalmas munkidővel segítik a szülőket. A korábbi rendszer egyik pozitív örökségeként több országban a fogyatékos szülőket széleskörű munkahelyi kedvezmények, pl. szabadság, illetik meg a szülőket - legalább is papíron. (Van olyan ország, ahol a fogyatékos gyermek édesanyja a gondozás érdekében maximum 6 évre felfüggesztheti munkaviszonyát úgy, hogy ezek az évek is beszámítanak a munkaviszonyban töltött időbe és három évvel korábban vonulhat nyugállományba teljes nyugdíjjal.)

Más országokban már a munkahely megszerzése és támogatói munkahelyi környezet találása is nehéz. Sokhelyütt nincs lehetőség részmunkaidős munkavállalásra se.

A jelentés megállapítja, hogy a régió országaiban a szülők sokkal kevesebb támogatást kapnak, mint Nyugat-Európában, elsősorban a professzionális segítőszolgáltatások hiányoznak.

5. A családok felbomlásának megakadályozása

Megfelelő tájékoztatással, képzéssel,tanácsadói szolgáltatással, családi programok biztosításával kell megakadályozni a családok felbomlását, illetve azt, hogy az apa elhagyja a családot. Az egyetlen gyermeket nevelő családok, valamint az élettársi kapcsolatban élők ebből a szempontból a legveszélyeztetettebbek.

KIS PÉNZ - NAGY SEGÍTSÉG
Az UNICEF Magyar Bizottság új akciója

Budapest, 2005. június 3. Az adakozás és a segítség nem a tehetősek, a jómódúak kiváltsága. Ezt szeretné bizonyítani most kezdődő adománygyűjtő akciójával az UNICEF Magyar Bizottsága.

Az elsősorban 1 és 2 forintos érmék gyűjtésére épülő "Kis pénz - nagy segítség" című akció szeretné megmutatni, hogy társadalmi összefogással még a csekély egyéni anyagi források mozgósítása is nagy eredményeket hozhat.

Senki se szereti, ha pénztárcájában túl sok aprópénz lapul, melyet sehol sem fogadnak szívesen. Ezért aztán nagy részük befőttes üvegekben gyűlik vagy fiókok mélyén szunnyad.

Ezeknek az érméknek az előcsalogatására hirdeti meg az UNICEF egyéves gyűjtőakcióját.

Néhány évvel ezelőtt, az euró bevezetése kapcsán, a megszűnő európai fizető eszközök begyűjtésére indított kampány során, melynek ugyancsak az UNICEF volt a kedvezményezettje, összesen 100 millió forint gyűlt össze a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek és a Magyar Posta közreműködésével. Ez az átváltási és egyéb költségek levonása után több mint 72 millió forintértékű segítségnyújtást tett lehetővé.

Az UNICEF Bizottság reméli, hogy most a támogatásra felhasználható összeg megduplázódik, azaz meghaladja a 150 millió forintot. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2004. végén 824 millió darab egyforintos és 694 millió kétforintos volt forgalomban.

Nagy megtiszteltetés a Bizottság számára, hogy éppen a Parlamentben jelentheti be az akció első programját, egy gyermekeknek szóló esszé- és rajzpályázatot. "Az én segítségemet is várják valahol!" című pályázatra szeptember 15-ig küldhetik be pályaműveiket a 7-18 évesek.

Az egy- és két forintosokat szeptember elejéig megyénként egy-egy helyen lehet bedobni, ezt követően pedig több ezer gyűjtőpont várja majd a segíteni szándékozókat. Az új tanévben iskolai gyűjtés keretében a gyerekek is segíthetnek gyerektársaikon, példát mutatva a társadalmi szolidaritásra.

A "Kis pénz - nagy segítség" című kampányból befolyó összeg fele ismét hazai, másik fele pedig nemzetközi gyermekcélokat támogat majd. Szeretnénk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődési, tanulási lehetőségeit egyaránt tágítani, az őket védő környezetet erősíteni.

Gyűjtésével a Magyar Bizottság csatlakozik az UNICEF és a Nelson Mandela Alapítvány  afrikai iskolaépítési akciójához. Ennek célja, hogy elegendő iskolaépület, osztályterem és felszerelés álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyerekek, vagyis a legszegényebb családok gyermekei, a kislányok és az AIDS árvák is tanulhassanak.

A hazai célra jutó összegből a Bizottság folytatja a halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülési óvodák fejlesztő játékokkal történő támogatását, mely igen népszerűnek bizonyult a kedvezményezettek körében. Ez a segítség ugyanis a gyermekkor egyik legérzékenyebb szakaszában járul hozzá, hogy a gyerekek fejlődési, tanulási esélyei egyenlőek legyenek.  Eddig több mint 500 óvoda profitált a Magyar Bizottság segélyakciójából.

A program fővédnökségét elvállalta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

A gyűjtőakciót támogatják az UNICEF magyarországi jószolgálati nagykövetei, Halász Judit és Presser Gábor is.

Akciónk közvetve az államkasszának is hasznot hoz. A jegybankba visszaáramló 1 és 2 forintosok újbóli forgalomba hozatalával 600 millió forintnyi gyártási költséget lehet megtakarítani, tehát a kampány eredményeként ennyivel kevesebbe kerülne az államnak és az állampolgároknak a készpénzforgalom.

Az adománygyűjtés által támogatott programok

Iskolák Afrikának

Az UNICEF és a Nelson Mandela Alapítvány 2005-ben induló közös programjának célja, hogy minél több gyerek beiskolázására ösztönözze az afrikai falvak lakóit és a helyi közösségeket. A két szervezet elsősorban a legszegényebb családok gyermekei, valamint a kislányok és az AIDS árvák alapfokú oktatását szeretné biztosítani. A program iskolák építését, helyreállítását, iskolai felszerelések, tankönyvek beszerzését támogatja, valamint segítséget nyújt tanárok képzéséhez. Fekete-Afrikában jelenleg becslések szerint 45 millió kisgyerek nem jár iskolába.

A projekt első lépéseként 6 országban, Angolában, Malawiban, Mozambikban, Ruandában, Zimbabwében és Dél-Afrikában hoznak létre modell iskolákat. Kb. 13 ezer dollárba kerül egy-egy iskola építése, ez azonban már magába foglalja 300 gyerek iskolai felszerelését, ill. a tanár képzését is. Mintegy 10 dollárból, azaz 1900 forintból fedezhető egy kisgyerek iskolai felszereléseinek, tankönyveinek és egyenruhájának ára.

A Nobel-díjas Mandela a programot öröksége részeként kívánja a világra hagyni. "Legfontosabb feladatunk gyermekeink oktatásának biztosítása. Nem szabad megtagadnunk ezt a jogot sem Afrikában, sem más országban, egyetlen gyermektől sem." - mondta Mandela a kampány indításakor Fokvárosban.

Játszani is engedd!

Ezzel a címmel indított programot 2002-ben az UNICEF Magyar Bizottsága a többszörösen hátrányos helyzetű hazai kistelepülések óvodáinak támogatására. Pályázatunkra 1500 olyan óvoda jelentkezett, mely csak ritkán juthat fenntartójától, a forráshiányos önkormányzattól szép, korszerű játékokhoz.

Az UNICEF Bizottság korábbi aprópénz gyűjtési akciójából, valamint az elmúlt évek adó 1%-os  felajánlásaiból, eddig több mint 550 óvodát támogathatott fejlesztő játékokkal, összesen mintegy 40 millió forintértékben.

Az érintett óvodák különösen azért értékelték nagyra a jó minőségű, korszerű játékcso-magokat, mert igen sok óvodásuk családjában egyáltalán nincs otthon játék. Pedig az okos játékok fontos szerepet játszanak a gyermek alapvető készségeinek fejlesztésében és hozzájárulnak iskolaérettségének kialakulásához.

A Bizottság reméli, hogy adománybevételei lehetővé teszik, hogy az eddig még sorra nem került csaknem ezer óvoda is támogatást kapjon a közeli jövőben.

Pénzügyi háttér

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján 2004. év végén, az 1993 óta kibocsátott forgalmi érme sorozat különböző címleteiből, 2326 millió darab volt forgalomban, ebből 824 millió darabot tettek ki az egyforintosok, 694 millió darabot a kétforintosok. Összehasonlításképpen: 2003. december 31-én ezek a számok 750 millió és 629 millió voltak, azaz 2004-ben 74 millió darab egyforintossal és 65 millió kétforintossal több volt forgalomban, mint egy évvel korábban.

A teljes forgalomban lévő készpénznek az érmék értéke csak kb. 2%-át teszi ki, 2004. év végén 1444 milliárd forintnyi készpénz volt a forgalomban, így a 824 millió darab egyforintos a teljes forgalomban lévő készpénznek (bankjegy és érme) csupán a 0,05%-a, míg a  694 millió darab kétforintos a 0,06%-a, összesen tehát 0,11%-a .

A nemzetközi tapasztalatok szerint a legkisebb címletű érmék kiáramlása a forgalomba mindig jelentősen meghaladja a forgalomban lévő készpénz éves növekedésének ütemét. A statisztikák azt mutatják, hogy ennek az állománynak csak egy töredéke, 10-20%-a vesz részt a tényleges forgalomban, a többi valahol fiókok mélyén szunnyad, visszaáramlásuk a jegybankba igen alacsony.

Magyarországon az elmúlt hat évben átlag több mint 100 millió darabbal nőtt a forgalomban lévő egy- és kétforintos mennyisége. 2004-ben a növekedés 139 millió darab volt.

Az elmúlt hat évben, a forgalomban lévő érmék 778 milliós mennyiségi növekedésének több mint 80%-át (638 millió darabbal) az egy- és kétforintosok tették ki.

Az egy- és kétforintosok gyártási költsége jelentősen meghaladja a névértéket (az egyforintos előállítás ára ma 4 Ft körülire, míg a kétforintosoké 8 forintra becsülhető), így 2004-ben a 139 milliónyi 1 és 2 forintos gyártási költsége 800 millió forint körülire tehető. 2004-ben az összes érme gyártása 2096 millió forint volt, ebből tehát az 1 és 2 forintosok költsége kb. 40%-ot tett ki.

Az UNICEF Magyar Bizottság reméli, hogy a kampány során legalább 100 millió darab egyforintos és 50 millió darab kétforintos, azaz összesen 200 millió forint gyűlik össze.  Ez összesen 360 tonna érmét jelentene. (Az egyforintos súlya 2,05 g, a kétforintosé 3,1 g, így a tervezett begyűjtendő mennyiség teljes súlya 205 tonna és 155 tonna, összesen 360 tonna).

Így a költségek levonása után - 150 millió forintot fordíthatna az UNICEF Magyar Bizottság gyermek célokra.

Rajz- és esszépályázat felhívás 

Európa-szerte gyakori a gyermekek elleni erőszak az intézményekben

Az intézményekben élő gyermekek elleni erőszak Írországtól Kirgizisztánig mindenütt előfordul. Az UNICEF Európában és Közép-Ázsiában gyűjtött adatok alapján jutott erre a megállapításra. Ugyanakkor nem rendelkezünk elég adattal és ismerettel erről a kérdésről- mutatott rá egy nem régiben készült kutatás.

"Az intézményekben, például gyermekotthonokban élő vagy büntetésvégrehajtási intézetekben tartott gyermekek kétségbeejtően kiszolgáltatottak" - mondta Maria Calivis, az UNICEF Közép- és Kelet-Európáért, valamint a FÁK-országokért felelős regionális igazgatója. "Kiszolgáltatottak, mert a társadalomtól elkülönítve, 'zárt' környezetben élnek. Márpedig minél zártabb a környezet, annál nagyobb az erőszak veszélye, és annál kisebb az esély arra, hogy kitudódik."

"A gyerekeknek már az is elég baj, hogy intézetbe kerültek" - tette hozzá. "Tele vannak lelki sebekkel, és ez csak fokozza sérülékenységüket."

Július elején európai regionális konzultációt rendeznek a gyermekek elleni erőszakról Szlovéniában, a konferencia megállapításai bekerülnek az ENSZ főtitkár gyermekekkel szembeni erőszakról készülő 2006. évi jelentésébe.

Nem lehet tudni, pontosan hány gyermek él intézményekben Európában és Közép-Ázsiában; számukat 1 millióra becsülik.

Calivis hozzátette: - "A számok körül nagy bizonytalanság uralkodik, ezért a téma 'láthatatlan', következésképpen sokkal nehezebb tenni ellene."

Egyes kutatási erdemények bizonyára heves vitákat váltanak majd ki a regionális konzultáción:

 Írországban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy évtizedeken keresztül folytak visszaélések. Egy felhívásra 3.000 panasz érkezett, a bejelentők 60%-a 50 év feletti volt, akik gyerekkorukban intézményekben szenvedtek jogtalanságoktól;Az ENSZ Gyemekjogi Bizottsága aggodalmát fejezte ki amiatt,  hogy nem tiltja jogszabály a  testi fenyítést Belgium, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Kirgizisztán és Moldova intézményeiben. Egy jelentés szerint Kazahsztánban az intézeti iskolákba járó gyermekek 80 %-ával "kegyetlenül" bánnak; Brit intézményekben élő gyermekekkel folytatott beszélgetés során 71-ből 62 gyermek számolt be a gyermekek közötti erőszakról. A gyermekek fele tapasztalt fizikai erőszakot, közte késes támadást, rúgást és ökölcsapásokat, fenyegetést, és azt, hogy kárt tettek személyes tulajdonában.

Az UNICEF ugyancsak szeretné felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogyan bánnak a fiatalkorú bűnelkövetőkkel. A kutatásokból az derül ki, hogy a büntető eljárás korai, a bírósági eljárást megelőző szakaszában fokozottan vannak erőszaknak kitéve. A Gyermekjogi Bizottság szóvátette, hogy rendőrök bántalmazták a gyermekeket és fiatalkorúakat az őrizet során Albániában, Franciaországban, Grúziában, Romániában, Svájcban, Ukrajnában és Üzbegisztánban. A fiatalokat gyakran felnőttekkel együtt tartják őrizetben, így még nagyobb a bántalmazás veszélye. Bizonyíték van arra, hogy Németországban fenyegették, zsarolták és alkalmanként meg is erőszakolták őket. Horvátországban tanúk vannak arra, hogy a rendőrök az előzetes letartóztatásban lévő fiatalokat ütötték, rúgták vagy gumibottal verték.

"Ez elfogadhatatlan" - jelentette ki Calivis. "Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye felsorolja az intézményekben élő gyermekek jogait, köztük a jogot az erőszakmentes életre. A szabályok megvannak, de be is kellene őket tartani."

Az UNICEF felszólítja a júliusi konzultáción résztvevő minisztereket, hogy

Törvényben tiltsák meg a gyermekek elleni erőszakot mindenütt: intézményekben, iskolákban, otthon és a közösségben egyaránt;Gondoskodjanak arról, hogy a gyermekek zárt intézményben való elhelyezése vagy őrizetben tartása csak a legvégső eszköz legyen;Kezdeményezzék régiójukban pontos és összehasonlítható adatok gyűjtését az intézményekben élő gyermekekről;Alaposan világítsák át a gyermekekkel dolgozókat, fizessék meg őket rendesen, képezzék ki őket a feszültségek és az erőszakba torkolló konfliktusok kezelésére,Tegyék lehetővé, hogy az intézményekben élő gyermekek rendszeres kapcsolatot tarthassanak családjukkal, kivéve, ha ez rájuk nézve veszéllyel jár;

Háttér információ:

Az UNICEF a 2005. július 5-7-én Ljubljanában tartandó regionális konzultációra összegyűjtötte az intézményekben élő gyermekek elleni erőszakról szóló kutatási eredményeket. A konzultáció házigazdája a szlovén kormány, a szervezésben résztvett az Európa Tanács. Az UNICEF, a WHO, az OHCHR és a civil szervezetek tanácsadó testülete is együttműködik a konzultációval.

Az ENSZ főtitkára Paulo Sérgio Pinhero független szakértőt bízta meg a gyermekek elleni erőszakról szóló világméretű tanulmány elkészítésével. A tanulmány abból indul ki, hogy a gyermekeknek joguk van az erőszak elleni védelemre, és célja, hogy támogassa a gyermekek elleni erőszak megelőzését és megszüntetését nemzetközi, regionális, nemzeti és helyi szinten egyaránt. A tanulmány elkészítését az ENSZ fogja össze, erre a Közgyűlés adott megbízást. Célja, hogy összesítse a 18 év alatti gyermekek és fiatalok által elszenvedett erőszak formáiról, okairól és hatásáról hozzáférhető kutatásokat és információt. A jelentést 2006-ban teszik közzé, és ajánlásait az ENSZ közgyűlése elé terjesztik.

Kilenc regionális konzultáció, köztük a júliusi szlovéniai, négy területről gyűjti össze az információt: az otthonban, a közösségben, az iskolában és az állami intézményekben elkövetett erőszakról.

További információk: http://www.violencestudy.org/europe-ca

Soha ennyi gyerek nem járt iskolába

De leányok milliói még mindig nem engedhetik meg maguknak a tanulás luxusát.

Genf-New York, 2005. április 18.

Több gyermek jár iskolába, mint bármikor a történelem során, s ez részben a lányoknak köszönhető, mivel egyre több kislány vesz részt az alapfokú oktatásban. Erről számol be az UNICEF most kiadott jelentése, amely a nemek egyenlőségét vizsgálja az alapfokú oktatás területén.

A világ sokat haladt azirányba, hogy ugyanannyi leány járhasson iskolába, mint fiú. 180-ból 125 ország 2005-re valószínűleg eléri a beiskolázásban a nemek egyenlőségét. Ezt tűzte ki az ENSZ a Millenniumi Fejlesztési Célokban.

A globális számok azonban óriási egyenlőtlenségeket takarnak. Három régió, a Közel-Kelet/ Észak-Afrika, Dél-Ázsia és Nyugat/Közép-Afrika nem fogja teljesíteni a célt.

A nemek közötti egyenlő arányok megteremtése elengedhetetlen, ha a világ 2015-re el akarja érni, hogy minden gyerek iskolába járjon, ami az ENSZ egyik fontos célkitűzése. Becslések szerint 2005-ben 100 milliónál kevesebb gyermek nem fejezi be az alapfokú oktatást; 2001-ben számuk még 115 millió volt. Bármi is legyen a pontos adat, annyi biztos, hogy még mindig túl sokan vannak kizárva az iskolázás lehetőségéből, és ha az iskolalátogatás csak a jelenlegi ütemben nő, 2015-ig nem érhetjük el minden gyermek beiskolázását.

"A jelentésből kiderül, hogy a lányok iskoláztatásának szorgalmazása növelte az általános iskolákban tanulók száma" - mondta Bellamy. "De az is világos, hogy mennyiségi ugrásra van szükség, ha meg akarjuk szüntetni a kislányok előtt álló akadályokat és az alafokú oktatást minden gyermek számára elérhetővé akarjuk tenni."

Két régióban, Latin-Amerikában és a karibi térségben, illetve Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében  nagyobb a lányok aránya a beiskolázottak között. Ez sem biztosítja azonban, hogy minden iskoláskorú gyermek oktatásban részesüljön. Például Haitin ugyan nagyobb az általános iskolába járó lányok aránya, viszont a 6-14 éves korcsoport több mint 40%-a egyáltalán jár iskolába.

A jelentés országonként mutatja be, hogy történt-e előrelépés az általános iskolai oktatásban a nemek közötti egyenlőség elérése tekintetében. Megállapítja, hogy régiók és országok között, illetve országokon belül is hatalmas különbségek vannak.

Ha a haladás jelenlegi ütemét tartani tudják, a Közel-Kelet/Észak-Afrika, Kelet-Ázsia/Csendes-óceán térsége és a latin-amerikai/karibi régió legtöbb országa 2015-re valószínűleg megvalósítja a mindenkire kiterjedő általános iskolai oktatást. A skála másik végén lévő szub-szaharai és dél-ázsiai országok azoban meg sem közelítik majd a kitűzött célt, hacsak alaposan fel nem gyorsítják a folyamatot.

Az oktatásban való részvétel legnagyobb akadálya a szegénység. A fejlődő országok háztartásai legszegényebb 20 %-ában élő gyermekeknek átlag háromszor kisebb az esélyük az iskolába járásra, mint a leggazdagabb 20 %-nak. Az átlag óriási különbségeket takar régiók és országok között. A kelet-európai régióban például a legszegényebb gyermekeknél 1,6-szor nagyobb a valószínűsége, hogy nem jutnak oktatáshoz;  a Moldovai Köztársaságban és Kazahsztánban ugyanez az arány ötszörös.

A gyermek iskolába járása nagy mértékben függ az anya iskolázottságától is. A fejlődő országokban az iskolába nem járó gyermekek 75 %-ának anyja sem járt iskolába. Az arány régiónként erősen változó: Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben 28 %, míg Nyugat/Közép-Afrikában, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten/Észak-Afrikában 80 %.

Az AIDS, a polgárháborúk, a gyermekmunka, a gyermekkereskedelem és a természeti csapások mind-mind befolyással bírnak az iskolázásra, ráadásul éppen olyan országokban vannak jelen, amelyeknek amúgy is gyenge az oktatási infrastruktúrája.

A gondolkodásnak és a politikai szándékoknak kell megváltozni ahhoz, hogy az általános beiskolázás és a nemek egyenlősége az iskolában megvalósulhasson. Az országoknak az oktatást alapvető emberi jogként kell kezelni, nem pedig olyan kiadásként, amelyet akkor biztosítunk, ha a költségvetés éppen megengedi. Jó példa a gondolkodás gyökeres változására, hogy Kenya, követve Tanzánia és Uganda példáját, eltörölte a tandíjat az álalános iskolákban.

Az ENSZ úgy számol, hogy évente további 5,6 milliárd dollár szükséges ahhoz, hogy a teljes beiskolázás megvalósuljon. Ehhez fokozni kell az oktatáshoz nyújtott nemzetközi segítséget.  Néhány gazdagabb ország már felismerte ennek fontosságát. A brit kormány a következő három évre 2,68 milliárd dollárt ajánlott fel arra, hogy több leány járhasson iskolába. Norvégia 2003-2004-ben 51 millió dollárral járult hozzá az UNICEF által támogatott iskolázási programokhoz.

"A lányok és fiúk egyenlő általános iskolai oktatása reális cél"- hangsúlyozta Bellamy.

"Megvalósítható, elérhető cél, s ami még ennél is fontosabb: gyermekeinknek joga van hozzá."

letölthető angol nyelvű jelentés

A víz világnapján minden ötödik gyermek pohara félig üres

Naponta 4000-en halnak meg egészséges ivóvíz vagy csatornázás hiányában

New York, 2005. március 22.
90 nappal azután, hogy a víztől rettegett a világ, Carol Bellamy, az UNICEF főigazgatója bejelentette: 400 millió, vagyis minden ötödik gyermek nem jut hozzá még az életben maradásához szükséges minimális vízmennyiséghez sem.

Ivásra, egy tál étel megfőzésére és a betegségek megelőzése szempontjából fontos kézmosásra egy gyermeknek naponta minimum 20 liter (kb. két vödörnyi) tiszta vízre lenne szüksége. Ennek hiányában a gyerekek könnyen elkaphatnak egy sor a fertőzött víz, ill. a rossz személyes higiéne által okozott betegséget.

Az UNICEF-nek a gyermekek helyzetéről szóló 2005. évi jelentése megállapítja, hogy a fejlődő országokban a gyermekek 21 %-a súlyos vízhiánytól szenved, mivel lakóhelyétől 15 percnyi járásra nincs egészséges vízforrás. Ezen kívül 2,6 milliárd ember számára nincsenek biztosítva az alapvető higiénés feltételek.

Bellamy így fogalmazott: "Az emberiség lelkiismeretén szárad, ha képtelenek vagyunk minden egyes gyermeknek legalább napi két vödörnyi tiszta vizet biztosítani. Tehetetlenségünk miatt naponta ezrek halnak meg, és ezt a tényt hallgatás övezi."

Idén kezdődött a "Vizet az élethez" elnevezésű évtized, melynek célja, hogy minden otthonban, még a legszegényebben is, továbbá minden iskolában biztosítsák az egészséges ivóvizet és alapvető higiéniés feltételeket. Ez az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak (MFC) egyik legfontosabb célkitűzése. A  4. számú cél éppen azt mondja ki, hogy 2015-ig legalább kétharmadával vissza kell szorítani a megelőzhető gyermekhalálokat.

A tiszta víz hiánya mindenütt együtt jár a magas gyermekhalálozással. A szub-szaharai Afrikában, ahol ötből csak négy gyermek éri meg ötödik életévét, a gyermekek 43 %-a fertőzőtt vizet iszik, és minden korttyal kockára teszi nemcsak az egészségét, hanem az életét is.

A szennyezett ivóvíz, a hiányzó szennyvíz kezelés, a nem megfelelő személyi higiéne, s az ezek által okozott hasmenéses megbetegedések és tífusz 4 000 gyermek életet követelnek naponta, s további milliókat tesznek beteggé.

"Nem fejlődhet jól az a gyermek, aki nap mint nap fertőzött vizet kénytelen inni és egészségtelen körülmények között él" - hangsúlyozta Bellamy. "De ha javítunk a gyerekek életkörülményein, a család is erősödik, és a később születő gyermekek már jobb eséllyel kezdik az életet."

1990 óta 77-ről 83 %-ra emelkedett, azaz egy milliárddal nőtt a tiszta vízhez jutó emberek száma a világon. Mégis sok még a teendő, hiszen 1,1 milliárd ember ma is közvetlenül folyókból, tavakból vagy utcai árusoktól, vagyis nem biztoságos forrásból szerzi ivóvizét. És most, amikor a víz iránti igény nagyobb mint valaha, a a vízkészletek hasznosítása során a mérleg nyelve rendre nem a legszegényebbek felé hajlik.

Az átlag kanadai hatszor annyi vizet használ naponta (326 liter), mint egy átlag indiai  (53 l), és több mint 30-szor annyit, mint egy falusi lakos Kenyában (10 liter). Az egyes országokon belül is igen nagyok a különbségek város és vidék között. Az indonéz városokban pl. az emberek 89 % hozzájut az egészséges vízhez, míg vidéken ez az arány 69 % vagy még ennél is kevesebb.

Ha folyamatosan biztosítva van a gyermekek számára az egészséges ivóvíz, a higiénikus életfeltételek, és a gyermekeket megtanítják a személyes higiénére, drámaian csökkenek a halandósági és szegénységi mutatók. Javul a gyermekek egészségi állapota, növekszik a beiskolázási arány, s vele nő a társadalami igazságosság is. Akár egy iskolában felszerelt szivattyús kút vagy egy filléres házi víztisztító szerkezet is lehet e társadalmi változások kiindulópontja.

Bellamy szerint a nélkülözés addig nem számolható fel, amíg a vízhez való hozzáférést privilégiumnak, nem pedig alapvető jognak tekintik. A világ szemléletének kell megváltoznia, ha a fertőzött víz okozta halálozást és ennek súlyos gazdasági és társadalmi következményeit enyhíteni akarjuk.

"Veszélyes és hibás az a ki nem mondott vélekedés, miszerint a gyermekhalál a szegénység óhatatlan velejárója"-jelentette ki Bellamy. "Éppen ezek a gyermekhalálok fokozzák a szegénységet, zárnak be közösségeket a betegség, nélkülözés és reménytelenség ördögi körébe.  Meg tudjuk törni ezeket a köröket, hiszen ennek gátjai elsősorban gondolkodásunkban vannak."

Az UNICEF-nek több mint 90 országban vannak a vízhez jutást, a szennyvízkezelést támogató programjai.

AZ UNICEF 2005. ÉVI HUMANITÁRIUS JELENTÉSE

Az UNICEF 763 millió dollárt kér adományozóitól az "elfelejtett szükséghelyzetek" kezelésére. Reméli, hogy a szökőár kiváltotta nagylelkűség tovább tart és eredményei eljutnak a gyermekekhez abba a 33 országba is, amelyekben, bár nincsenek a világ figyelmének középpontjában, ugyancsak nagy a szükség.

Az UNICEF több mint 750 millió dollárt kér, hogy gyermekek millióinak segíthessen túlélni a világ legkülönbözőbb részein fennálló konfliktusokat és szükséghelyzeteket. A szökőár  bebizonyította, hogy az emberek mélységesen átérzik a kétségbeejtő körülmények közé került gyermekek helyzetét, de gyakran nem tudnak ezekről a helyzetekről.

"A világ igazán látványosan reagált: az együttérzés, a gyorsaság és nagylelkűség  lehetővé tette, hogy az UNICEF azonnal cselekedjen és életeket menthessen", jelentette ki Carol Bellamy, az UNICEF főigazgatója. "A segélyezésben éjjel-nappal résztvevő kollégáim nevében is köszönetet mondok adományozóinknak a lelkes és gyors cselekvésért. Most ismét arra a nagylelkűségre szeretnénk apellálni, amely a szökőár kapcsán összehozta az embereket és országokat. Az új év újfajta emberi szolidaritást hozott: rengetegen rájöttek, hogy ami a világ bármely sarkában történik, mindannyiunkat érint", tette hozzá Bellamy.

A válságkörzetekben élő gyermekekről szóló éves UNICEF-jelentés közzétételekor Bellamy külön kiemelte a Kongói Demokratikus Köztársaságban régóta fennálló konfliktust, amely öt év alatt több mint 3 millió ember életébe került, valamint az észak-ugandai válságot, amely véleménye szerint jelenleg az egyik legsúlyosabb gyermekeket fenyegető helyzet.

Az UNICEF 158 országban tevékenykedik, s nincs olyan pillanat, amikor az országok egynegyedét vagy akár egyharmadát ne sújtaná éppen fegyveres konfliktus, gazdasági válság, természeti csapás vagy ezek egyidejű bekövetkezte.

A felhívás beszámol az UNICEF 33 országban és válsággócban végzett munkájáról, és az adományozóktól 763 millió dollárt kér ahhoz, hogy ott a gyermekeket életben tarthassák, védelmezhessék és nekik legalább az alapvető  ellátásokat biztosíthassák. A 2005-ös felhívás a különösen rászoruló országok között említi Ugandát, Szomáliát, Burundit, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Sierra Leonét, Afganisztánt, Indonéziát, Sri Lankát, Kolumbiát és Haitit. A segítségre szoruló országok kétharmada afrikai.

A felhívás a legtöbb pénzt - több mint 289 millió dollárt - a Szudán déli részén nyújtandó humanitárius segítséghez (itt a nemrég között békeszerződés némi reményre ad okot), valamint Darfur nyugati térségének kéri. A szökőár bekövekezte előtt ez utóbbit tartották a világ legsúlyosabb humanitárius válságának.

"Amikor új válsághelyzet alakul ki, az köti le figyelmünket, s a kamerák hajlamosak a korábbiakról továbbsiklani. De ha el is feledkezünk némely válságról, soha nem feledkezhetünk el a gyermekekről, akik abba belekerültek", mondta Bellamy. "Nincs nap, hogy gyerekeket ne gyilkolnának, csonkítanának meg vagy vinnének háborúba harcolni. Elszakítják őket családjuktól, rémségeket kell végignézniük, és mivel egészségükkel senki sem törődik, ennek lassú és fájdalmas következményeit is el kell szenvedniük."

A gyermekek különösen érzékenyek a betegségekre, az alultápláltságra és az erőszakra. A kilencvenes évek válságai során meggyilkolt 3,6 millió ember kishíján fele (45 %-a) gyermek volt . Ezenkívül gyermekek milliói súlyosan vagy maradandóan megsérültek, vagy kénytelenek voltak nemi erőszakot, traumát, éhezést és betegségeket átélni. Körülbelül 20 millió gyermeket űztek el otthonából vagy lakóhelyéről.

Az UNICEF minden egyes válságban a gyermekek életben maradására összpontosítja erőfeszítéseit, vagyis egészségügyi ellátást, higiénikus körülményeket, vizet és megfelelő élelmet igyekszik biztosítani. Azt is feladatának tartja, hogy azonnali védelmet nyújtson a családjuktól elszakadt vagy elszakított, katonai vagy gerillacsapatokba besorozott, vagy bármi más módon kizsákmányolt és kihasznált gyermekeknek. Az UNICEF abban is segít a gyermekeknek, hogy feldolgozhassák a válságok okozta pszichés zavarokat; ez igen fontos ahhoz, hogy minél előbb visszakerülhessenek az iskolába, ahol amúgy is könnyebb nekik egészségügyi ellátást, étel, vizet és higiénikus körülményeket biztosítani.

Bellamy elismeréssel említette az Európai Bizottság Humanitárius Ügyek Hivatalát (ECHO), amely azzal, hogy nemrégiben több mint 7 millió euróval támogatta az UNICEF válságokra való felkészülését és reagálását, a szervezet harmadik legnagyobb adományozójává lépett elő. Hálával szólt ezenkívül a brit Nemzetközi Fejlesztési Minisztériumról is, amely az elmúlt években rendszeresen támogatta az UNICEF készenléti, koordinációs és segélyező tevékenységét.

"A nagylelkű adományoknak köszönhetően, ezentúl még hatékonyabban és gyorsabban tudjuk partnereinkkel összehangolni a mentési munkákat, és nagyobb eséllyel védhetjük meg válságok közepette a gyermekeket a kizsákmányolástól és az erőszaktól"- mondta Bellamy.

"Az UNICEF jelenléte és munkája a válságövezetekben nemcsak gyermekéleteket ment, hanem esélyt is ad a leginkább veszélyeztetett kicsiknek az emberi jövőre", mondta Bellamy.

"Úgy tűnhet, hogy iszonyú sok pénzt kérünk, de a válsággal sújtott országokban élő sok-sok millió gyermeknek ez az életben maradást, a biztonságot és a reményt jelenti."

Köszönetnyilvánítás

A jelentés publikálásával egyidőben az UNICEF bejelentette, hogy megkapta azokat a pénzösszegeket, amelyeket a dél-ázsiai szökőőár utáni mentésre és újjáépítésre kért. Eddig 300 millió dollár érkezett be kormányoktól, a magánszektorból és egyéni adományozóktól, és további gyűjtések is folynak még (cégek,  munkahelyi közösségek, iskolák, magánszemélyek gyűjtőakciói, segélykoncertek). Ez megfelelő anyagi alapot teremt a szervezet programjaihoz a belátható jövőre. Azt is bejelentette, hogy a már folyamatban lévő akciókon kívül az UNICEF nem tervezi újabb adománygyűjtő kezdeményezések indítását a tsunami sújtotta térség segítésére.

Az UNICEF sok millió dollár értékű életmentő segélyt juttatott el a szökőár által sújtott országokba, és folytatja az élet visszatérését segítő tevékenységét. Segítséget nyújt a gyermekek számára létfontosságú ellátások, pl. iskolák és az egészségügyi központok működésének helyreállításához.

A Nagyrabecsülés Csokra

2004. december 13.
"Az UNICEF nagyrabecsülésének jeléül küldöm a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ezt a virágcsokrot. Legyen ez egy szebb világ reményének jelképe, amelyet szeretetünkkel és gondoskodásunkkal teremthetünk meg a jövő generációi számára."

Így szól az az üzenet, amelyet Roger Moore, az UNICEF jószolgálati nagykövete küldött az UNICEF Nagyrabecsülésének Csokra mellé. A csokrot minden évben egy olyan magánszemély, intézmény vagy szervezet kapja, aki/amely különösen sokat tett a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődéséért.

A csokor odaítéléséről Magyarországon az UNICEF Magyar Bizottság elnöksége dönt. 2004-ben a nagyrabecsülés csokrának címzettje a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A kitüntetésére még Janikovszky Éva, az UNICEF Magyar Bizottság elnökségi tagja tett javaslatot a múlt évben.

Az indokolás szerint a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és munkatársai rendkívül sokat tesznek azért, hogy a gyerekek megismerjék és megkedveljék a könyvek világát egy olyan korban, amikor szüleik és pedagógusaik is egyre kevesebbet olvasnak. A könyvtár szolgáltatásaival hozzájárul az esélyegyen-lőséghez, hiszen lehetőséget teremt arra, hogy olyan gyerekek is élvezhessék az olvasás, a böngészés örömeit, akik szegényes környezetükben nem jutnak könyvekhez vagy számítógéphez. Korszerű feltételek biztosításával sikeresen járul hozzá a gyermekkultúra terjesztéséhez is. Blahó András az UNICEF Magyar Bizottság elnöke hozzátette: "Betűkből áll a világ, könyvek által ismerjük meg. Az olvasással gyermeki képzeletünk világa tágul, s ezzel felnőtt korunk beilleszkedése tökéletesedik."

Az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát Halász Judit, az UNICEF magyarországi jószolgálati nagykövete nyújtotta át december 13-án az idén 100 éves Könyvtár főigazgatójának, dr. Fodor Péternek.

"Íme egy hely, ahol a kor technikai vívmányai nem válnak el a művészet, a tudomány kultúrájának világától." - mondta Halász Judit.

Az eseményen részt vett és a kitüntettnek gratulált Schiffer János főpolgármester-helyettes is.

A virágcsokrot először 1996-ban, fennállásának 50. évfordulója alkalmából adományozta az UNICEF. A világ számos neves személyisége, így pl. Margit dán királynő, Fabiola belga királyné és a thaiföldi hercegnő részesült a kitüntetésben.

Magyarországon az első jutalmazott Boda Domokos szegedi gyermek-gyógyász professzor volt, aki az 1950-es évek közepén különösen sokat tett a magyarországi gyermekbénulás járvány felszámolásáért.

A magyar védőnői szolgálat a csecsemők anyatejes táplálásának népszerűsítéséért, a Magyar Rádió 1998-ban ifjúságvédelmi műsoraiért, a Westel 900 pedig a gyermekvédő szervezeteknek nyújtott anyagi támogatásáért kapta meg a csokrot.

2000-ben Göncz Árpádné volt a csokor címzettje az értelmi fogyatékos gyermekekért végzett munkája elismeréséül. Egy évvel később pedig Gönczöl Katalint, az állampolgári jogok leköszönő országgyűlési biztosát tüntette ki az UNICEF a gyermekek jogainak és érdekeinek képviseletéért.

2002-ben a pécsi Gandhi Gimnázium pedagógusainak és diákjainak adták át az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát a roma gyermekek oktatása terén elért sikereikért.

A reprezentatív csokrot idén a viragneked.hu bocsátja az UNICEF Magyar Bizottság rendelkezésére.

Néma katasztrófa - Naponta 4000 gyereket öl meg a fertőzött víz

New York/Genf/Budapest 2004. augusztus 26.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az UNICEF most kiadott jelentése szerint naponta csaknem 4 ezer öt évnél fiatalabb gyerek hal meg, mert életéből két olyan alapvető dolog hiányzik, mely nélkül mi már nehezen tudnánk elképzelni mindennapjainkat: az egészséges ivóvíz és a szennyvízelvezetés.

A világ lakosságának több mint 40 %-a, mintegy 2,6 milliárd ember él olyan helyen, ahol nincs megoldva a szennyvizek legalapvetőbb kezelése sem, 1 milliárd ember pedig még mindig nem biztonságos forrásból származó vizet iszik - figyelmeztet a jelentés.

2000. szeptemberében az ENSZ 189 tagállama fogadta el a Millenniumi Fejlesztési Célokat. Ezek egyike úgy szól, hogy az országok 2015-ig felére csökkentik azoknak az arányát, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez a földön, illetve megfelelő szennyvízkezelés nélkül élnek.

Az UNICEF és a WHO jelentése az 1990-2002 közötti időszakot vizsgálva megállapítja, hogy

a világ lakosságának 83%-a mára biztonságosabb ivóvizet fogyaszt mint egy évtizeddel ezelőtt, ám 2015-re a népességnövekedés miatt 800 millió ember továbbra is csak fertőzött vízhez fog jutni. A fejlődés mai üteme mellett a tervezettnél félmilliárddal kevesebb ember számára tudják csak biztosítani a szennyvízkezelést 2015-ig. Főleg Afrika és Ázsia falvait fenyegetik majd emiatt járványok, melyek több millió gyermekáldozatot követelhetneknek.

Az emberek városokba áramlása, a városok szakadatlan növekedése marginalizálja a falvakban élő szegényeket és elviselhetetlen terhet ró a városok vízbázisára és szennyvízkezelésére. Ez ördögi kört teremt a falvak és a városi nyomornegyedek lakói számára: ha az emberek betegek, nem tudnak dolgozni, így nő a szegénység és ez ismét jelentősen növeli a betegségek kialakulásának kockázatát.

A víz és a megfelelő szennyvízkezelés elsődleges fontosságú a közegészségügy szempontjából, de ezek nélkül elképzelhetetlen a jó egészségügyi alapellátás is.

"Ahol sikerül egészséges ivóvízet adni az embereknek és megoldani a szennyvíz elvezetését, egy sor betegség ellen is csatát lehet nyerni." - mondja Dr. Lee Jong-wook, a WHO igazgatója.

A mélyszegénység felszámolásában is fontos szerepet játszhat a biztonságos ivóvíz. A vízhez jutás bonyolultsága és a latrinák hiánya ugyanis kihat a munkavállalásra és a tanulásra is. Számítások szerint Afrikában több mint 40 milliárd munkaórát emészt fel a család napi vízszükségletének biztosítása.

A jelentés rámutat, hogy 1990 és 2002 között a világ iparosodott régióiban is kb. két százalékkal visszaesett az ivóvízellátás szintje. A volt Szovjetunió utódköztársaságaiban pedig csak a lakosság 83%-a számára megoldott a szennyvízkezelés.

Az UNICEF főigazgatója, Carol Bellamy szerint ma a gyermekek milliói születnek néma katasztrófahelyzetbe, ahol a családok kénytelenek nap-mint-nap a gyermekeik életben maradásához szükséges alapvető ellátások hiányával szembesülni. "Meg kell kísérelnünk az ellátottak és az ellátatlanok közötti szakadékot felszámolni, hogy ne nőjön tovább a gyermekáldozatok száma."

A WHO és az UNICEF jelentése letölthető itt.