Nemzetközi Programok

Az UNICEF abból indul ki, hogy együtt az emberek csodákat művelhetnek. Tevékenysége során szorosan együttműködik a kormányokkal, más nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel (NGO-k), valamint a helyi közösségekkel. Az UNICEF ahhoz nyújt segítséget, hogy a kormányok és különböző helyi szervezetek saját programjaikat valósíthassák meg. E programok hatékonysága abban rejlik, hogy a helyi közösség tagjainak együttműködésén alapulnak, költségkímélőek, egyszerűek és hosszú távon fenntarthatóak. Ezen ismérvek alapján az UNICEF - a közvélekedéssel ellentétben - nem segély-, hanem fejlesztési szervezet.

'A világban vannak hangos és néma szükségállapotok' - mondta James P. Grant, az UNICEF korábbi főigazgatója. Az előbbiekben, azaz háborúkban, polgárháborúkban és természeti katasztrófák idején az UNICEF ugyanúgy működik, mint bármely más segélyszervezet. Élelmiszert és gyógyszert szállít, elsősegélyt nyújt, gondoskodik arról, hogy a gyerekek minél kevesebbet szenvedjenek. Ez a tevékenység azonban nem oldja meg hosszútávon a gondokat. A gyerekek túlnyomó többsége a 'néma szükségállapotoktól', vagyis az éhezéstől, a kizsákmányolástól, a járványoktól szenved. Az UNICEF-nek, mint fejlesztési szervezetnek az a feladata, hogy megkeresve és orvosolva e problémák gyökerét, hosszútávra javítsa a gyermekek helyzetét.

Az UNICEF-nek jelenleg a világ 157 országában van fejlesztési programja.

Ezekről a programokról, melyek időtartama 3-5 év, az UNICEF Végrehajtó Tanácsa dönt.

Programok azonban csak olyan országokban vannak, amelyeknek nagy a gyermeknépessége, nagy a csecsemőhalandóság és alacsony az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem (2000 dollár alatt van).

Az UNICEF-nek elsősorban a következő területeken vannak programjai:

Gyermekvédelem – Harc az AIDS ellen – Kora gyermekkori fejlesztés – Immunizáció – Lányok oktatása

2005-ben az UNICEF csaknem 2 milliárd (1. 966 000 000) dollárt költött gyermekvédelmi programokra.

Kiadások megoszlása a programok között:

Néhány érdekesebb UNICEF program:

Immunizáció – Jódozott só és A vitamin kapszula – A rehidráló só – Tiszta ivóvíz és biztonságos szennyvízkezelés – Az anyák védelme és a szoptatási program – AIDS – Alapfokú oktatás – A lányok helyzete – Gyermekek kizsákmányolása – Gyermekek és a háború

Immunizáció

A hat leggyakoribb gyermekbetegség (tetanusz, torokgyík, kanyaró, TBC, szamárköhögés és a járványos gyermekbénulás) a fejlődő országokban sok áldozatot követel, pedig e betegségek védőoltással megelőzhetők. A világméretű erőfeszítéseknek köszönhetően ma már 10 gyermekből 8 megfelelő védettséggel rendelkezik e betegségekkel szemben. Ez az arány az 1960-as években még 10:2 volt. A védőoltások ma évente átlag 2,5 millió gyermekéletet mentenek meg a haláltól. Évről évre mintegy 140 millió újszülöttet kell beoltani a világon. Ahhoz, hogy a csecsemő minden szükséges oltást megkaphasson, 4-5 alkalommal kell az orvosi rendelőt felkeresni. Ezt a feladatot lehetetlen kiterjedt egészségügyi hálózat nélkül megoldani. Az oltási kampányokhoz nemcsak elegendő mennyiségű és megfizethető árú oltóanyagra van szükség, hanem a melegre érzékeny vakcinák hűtésére is. Ebben segít az emberi találékonyság: Afrikában tevék hátán, napelemmel működő hűtőládákban, Kínában kivájt és jéggel megtöltött tökben több ezer kilométert is megtehet az oltóanyag. Az UNICEF a WHO-val (az ENSZ egészségügyi szervezete) együttműködve célul tűzte ki, hogy a Nemzetközi Rotary Klub anyagi támogatásával 2005-ben világszerte felszámolja a gyermekbénulást. Ugyancsak 2005 végéig szeretnék az UNICEF nemzeti bizottságai leküzdeni a szülő nőket és újszülöttjeiket fenyegető tetanusz fertőzést.

Gyermekjogi Egyezmény 6., 24. cikk

Jódozott só és A vitamin kapszula

Az embernek egész élete folyamán egyetlen teáskanálnyi jódra van szüksége. Ez igen csekély mennyiség, - egy kisgyereknek naponta 100 mikrogramm is elég - de ha nem jutunk hozzá, súlyos következményekkel járhat. Az egészségügyi szakemberek régóta tudják, hogy a jódhiányos táplálkozás gyermekeknél fáradsághoz, testi és szellemi visszamaradottsághoz vezet. A világon körülbelül 1,6 milliárd embert, Magyarországon a lakosság 80%-át fenyegeti a jódhiány. A jódban legszegényebb területek a hegyvidékek, ahol a csapadék a talajból könnyen kimoshatja a jódot. A pajzsmirigy feladata a jód beépítése azokba a molekulákba (hormonokba), amelyek a megfelelő szellemi és testi fejlődéshez elengedhetetlenek. A jódhiány szembetűnő jele a pajzsmirigy megnagyobbodása (a golyva, más néven struma). Évente 55000 gyermek születik komoly szellemi lemaradással a világon, csak mert édesanyja jódhiányban szenved. Mások, akik csak enyhe jódhiányban szenvednek, alulteljesítenek az iskolában, mert túl fáradékonyak.

A só jódozása illetve a jódozott só fogyasztása megoldást jelenthet a problémára. (Svájcban és Ausztriában csak jódozott só kerülhet forgalomba.) Az UNICEF sok országban támogatja az étkezési só gyárilag történő jódozását és a lakosság körében való terjesztését. UNICEF jód honlap

Az A vitamin hiánya farkasvaksághoz, súlyosabb esetben teljes vaksághoz vezethet. Az A vitamin az előanyaga a szemünkben lévő, a látáshoz nélkülözhetetlen molekulának, az ún. látóbíbornak, vagyis szervezetünk ebből az anyagból képes előállítani a látóbíbort. Az A vitaminhoz zöld, sárga, narancssárga és piros színű zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztva juthatunk. Elsősorban Ázsiában, ahol főleg rizst és más gabonanövényekből készített ételeket és halat esznek, kevés zöldségfélét fogyasztanak, gyakoriak a hiánybetegségek. A fejlődő országokban évente mintegy 500 000 gyermek vakul meg teljesen vagy szenved farkasvakságban az A vitamin hiányának következtében. Ez a vitamin nemcsak a látásban játszik fontos szerepet, hanem hiánya következtében súlyosabb lefolyásúak lehetnek más betegségek is. Az UNICEF A vitamin kapszulák biztosításával segíti a már kialakult betegség kezelését, illetve támogatja a fejlődő országokat abban, hogy minél szélesebb körben tájékoztassák a lakosságot az A vitamin hiányának következményeiről.

Gyermekjogi Egyezmény 6., 24. cikk

A rehidráló só

A fejlődő országokban évente mintegy 2 millió gyermek hal meg hasmenés következtében fellépő súlyos folyadékvesztés miatt. A folyadékveszteség, ha a szülők vagy egészségügyi dolgozók nem veszik észre, a szervezet kiszáradásához, gyakran a gyermek halálához vezet. A nagyon egyszerűen, akár házilag is elkészíthető rehidráló ital sok gyermek életét mentheti meg. De csak abban az esetben, ha a szülőknek vagy a gyermek környezetében élőknek tudomásuk van a folyadék készítésének módjáról illetve használatáról. Az UNICEF részt vesz abban, hogy az anyák megismerjék, hogy mire jó a rehidráló só és biztosítja a só eljutását a rászoruló családokhoz.

Gyermekjogi Egyezmény 6., 24. cikk

Tiszta ivóvíz és biztonságos szennyvízkezelés

A víz nélkülözhetetlen az élethez, de betegséget, halált okozhat, ha szennyezett.

A fejlődő országokban évente mintegy 4 millió gyermek hal meg amiatt, hogy kórokozókkal fertőzött vizet fogyasztott. Az UNICEF - a kormányokkal együttműködve - egyszerű felépítésű, könnyen kezelhető és karbantartható pumpás kutak felállításával, illetve a szennyvízkezelési technológiák kidolgozásával vagy meghonosításával (pl. latrina) segíti a fejlődő országok lakosságát.

Gyermekjogi Egyezmény 24. cikk

Az anyák védelme és a szoptatási program

Évente 500 000 nő - többségükben tizenéves lányok - hal meg, további milliók szenvednek különféle, a terhességel kapcsolatos illetve nemi úton terjedő betegségek következtében (szülés, művi abortusz, AIDS...). A fejlődő világbeli nőket egyaránt fenyegeti a túl korai vagy túl késői, illetve a túl gyakori terhesség, a terhességek nem megfelelő megelőzése, az alacsony színvonalú egészségügyi ellátás és a rossz higiénés körülmények. Szomorú adat, hogy míg a fejlett országokban 3200 szülés közül 1 végződik az anya halálával, addig Dél-Afrikában ez az arány: 1:13, Közép-Ázsiában pedig 1:35. Az UNICEF szorgalmazza a lányok és nők egészségügyi ismereteinek bővítését, a családtervezési módszerek megismertetését a házaspárokkal, egészségügyi szakemberek és bábaasszonyok képzését és felszereléseik korszerűsítését.

Az UNICEF, a WHO és partnereik azt ajánlják, hogy az anyák csecsemőiket azok 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálják. Az újszülött legideálisabb tápláléka az anyatej. Könnyen feldolgozható és fontos immun anyagokat tartalmaz. Az anyatej tulajdonképpen a csecsemő első védőoltása, megóvja az újszülöttet egy sor betegségtől. Azok a gyermekek, akik tápszeren növekednek, négyszer gyakrabban kaphatnak el betegségeket. További veszélyt jelent a fejlődő országokban, hogy gyakran használnak a tápszer elkészítéséhez szennyezett edényeket vagy fertőzött vizet, s a szegénység miatt túlzott mértékben hígítják azt. Mindezek súlyosan veszélyeztetik az újszülött egészségét, nem ritkán az életét is. A megfelelő ideig,azaz legalább 6 hónapig tartó szoptatás csökkenti az allergiás megbetegedések és a későbbi elhízás veszélyét. A szoptatás emellett erősíti az anya és gyermeke közötti érzelmi kötődést. Egyes felmérések szerint a szoptatott csecsemők IQ-ja magasabb. A WHO és az UNICEF által indított, ún. Bababarát Kórház Kezdeményezés célja, hogy a kórházak a szülést követően ne válasszák el az újszülötteket az édesanyjuktól, ezzel is támogatva a szoptatást. Magyarországon eddig 10 szülészeti intézmény nyerte el a Bababarát kórház címet, mert megfelelt a szigorú nemzetközi követelményrendszernek.

Gyermekjogi Egyezmény 24. cikk

AIDS

Az AIDS ma még gyógyíthatatlan betegség. A betegséget okozó HIV vírus (human immunodeficiency virus) a szervezet betegségekkel szembeni védekező mechanizmusát pusztítja el.

Eddig 14 millió ember halt meg a világon AIDS-ben, többségük afrikai (11 millió).
A HIV-fertőzöttek és az AIDS eddigi áldozatai között riasztóan sok a gyerek és a fiatal. Csak 1997-ben körülbelül 3 millió 15-24 éves fiatal fertőződött meg a vírussal, s meglepő módon kétharmaduk lány. Fekete-Afrikában a serdülőkorú lányok hatszor gyakrabban kapják el az AIDS vírusát, mint az azonos korú fiúk (Kenyában ez az arány 25:4). Becslések szerint naponta legalább 7000 újabb 15 és 19 éves közötti, és legalább 1600 15 évesnél fiatalabb gyerek fertőződik meg.

Új jelenség, hogy gyerekek tömegei vesztik el egyik vagy mindkét szülőjüket AIDS-ben. Becslések szerint ma 13 millió ilyen gyerek él a világon. Sokakat a tágabb család fogad be (Ugandában pl. egy asszony, miután gyermekei közül heten meghaltak, 42 unokáját volt kénytelen tovább nevelni, akik mind 13 évesnél fiatalabbak voltak). Szüleik halála után ezeknek a gyerekeknek - főleg a lányoknak - általában abba kell hagyniuk az iskolát, munkát kell vállalniuk vagy otthon kell kisebb testvéreiket nevelniük. Sokan azonban - és ők a legkiszolgáltatottabbak - az utcára kerülnek, ma az AIDS árvák túlnyomó része minden segítség és ellátás nélkül tengeti életét.

A legtöbb megbetegedést eddig Ugandában, Zambiában és Zimbabwe-ben regisztrálták. Különösen veszélyes, hogy az Afrikában élő HIV-fertőzöttek 90%-a nem is tud arról, hogy halálos kórral fertőzött. Ha tudják is, sokan még családjuk, szexuális partnerük előtt is eltitkolják betegségüket, mert félnek a megbélyegzéstől, kirekesztéstől. Egy Afrikában honos hiedelem szerint a betegség egy szűzlánnyal eltöltött éjszaka nyomán elszáll a fertőzött férfiból.

Hasonló a helyzet Kelet- és Dél-Ázsiában (a leginkább érintett országok: Thaiföld, Kambodzsa, Myanmar és India). Az AIDS-től való félelemmel magyarázható, hogy egyre több ezekben az országokban a gyerekprostituáltak száma.

A rendszerváltás gazdasági és szociális nehézségeivel küzdő több volt szovjet tagköz-társaságban (pl. Oroszország, Ukrajna, Belarausz, Moldova) az egészségügyi rendszer összeomlása illetve az egészségügyi felvilágosítás hiánya miatt aggasztóan felgyorsult az AIDS terjedése. 2003-ban Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 230 ezer új fertőzöttet regisztráltak, ezzel 1,5 millióra nőtt a fertőzöttek és AIDS betegek száma a régióban. Ez az adat azonban valószínűleg sokkal alacsonyabb a fertőzöttek tényleges számánál. Aggasztó, hogy Kelet-Európában a HIV pozitívok 80%-a 30 év alatti fiatal. Különösen veszélyeztetettek az intravénásan kábítószert fogyasztók (becslések szerint Szentpéterváron a kábítószerélvezők 20%-a tizenéves), a prostituáltak és azok, akik már serdülőkorukban aktív nemi életet élnek.

A betegség pusztító ereje azzal fenyeget, hogy felszámolja mindazokat az egészségügyi eredményeket, amelyeket az elmúlt két évtized során a világ elért. Míg a fejlett országokban már hozzáférhetők olyan gyógyszerek, amelyekkel az AIDS lefolyását lassítani és a tüneteket enyhíteni lehet, addig a fejlődő országok, ahol pedig a betegek nagy része él, képtelenek megfizetni a gyógyítás költségeit.

Az AIDS terjedése ellen pillanatnyilag az egyetlen hatékony védelem a felvilágosítás. Ezért fontos, hogy világszerte minden ember ismerje a fertőzés terjedésének és elkerülésének módját. Az érintett kormányok, évek óta kampányt folytatnak azért, hogy a lakosság - főleg az iskoláskorúak - megfelő ismeretekkel rendelkezzenek az AIDS terjedéséről és megfékezésének lehetőségeiről. Ennek eredményeként mind Afrika, mind Ázsia több országában jelentősen terjed az óvszer használata (pl. Szenegálban 1990-től 97-ig 5%-ról 60%-ra emelkedett az óvszert rendszeresen használók száma, de hasonló eredményekről számolnak be Ugandában és Thaiföldön is).

Az UNICEF programjai elsősorban az egészségügyi felvilágosításra irányulnak. A helyi lehetőségeket és szokásokat felhasználva Afrikában például vándor színtársulatok közreműködésével szervezi az oktatást, Közép-Amerikában képregények és szappanoperák révén juttatja el az információkat a lakossághoz. Természetesen más programjai keretében is segítséget tud nyújtani az AIDS miatt árván maradt, esetleg utcára került gyerekeknek és fiatal lányoknak.

Gyermekjogi Egyezmény 6., 24. cikk

Mit kell tudnunk az AIDS-ről?

Alapfokú oktatás

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kimondja: minden gyermeknek joga van a tanulásra. Több mint 110 millió gyermek mégsem járhat iskolába. Miért?
Mert a szülők nem tudják megfizetni a taníttatás költségeit, a család nem nélkülözheti a segítséget a ház körül, esetleg a szegénység arra kényszeríti, hogy kisgyermekét is munkába állítsa. Vagy a legközelebbi iskola is elérhetetlen messzeségben van.
A gyermekek, különösen a lányok, gyakran a hagyományok, az előítéletek miatt nem tanulhatnak, vagy azért, mert szüleik nem értik a megszerzett tudás jelentőségét, s az iskolábajárást haszontalan luxusnak tartják.

Ma a világ népességének kb. 1/4 része írástudatlan, 1/6-a pedig nem tud elolvasni egy könyvet vagy kitölteni egy nyomtatványt, mert funkcionálisan analfabéta. A fejlődő országokban 110 millió gyerek (az iskoláskorúak 21%-a) egyáltalán nem jár iskolába. Ezeknek több mint fele kislány. A beiskolázott gyermekek egyharmada végül nem fejezi be az elemi iskolát (az általános iskola 4. osztályát).

Pedig ezeknél a gyerekeknél éppen a tanulás törhetné meg a szegénység ördögi körét. És az iskolában nem csak írni és olvasni tanulnának meg, hanem olyan készségeket is elsajátítanának, melyek elősegíthetik későbbi boldogulásukat az életben.
Egy Dél-Amerikában végzett felmérés szerint két el nem végzett osztály 20 százalékkal csökkenti a gyermek jövőbeli keresetét, egész életén keresztül.

Az UNICEF szeretné elérni, hogy

az oktatás minden gyermek számára elérhető legyen; minden országban törvények írják elő a tankötelezettséget és az oktatás ingyenességét; az iskolák a gyermekek igényeihez igazodjanak.

Ahhoz, hogy a gyerekek valóban eljussanak az iskolába, gyakran nem elegendő egy tankötelezettséget előíró vagy gyermekmunkát tiltó törvény, hanem az iskolát kell elvinni a gyerekekhez. Az UNICEF szívesen támogat olyan kísérleti programokat, melyek azután máshol is sikeresen alkalmazhatók. Néhány példa:

Brazíliában a nincstelen családok anyagi segítséget kapnak, ha gyermekeiket iskolába járatják. Egy kisvállalkozói program keretében Egyiptomban, csak az a család juthat hitelhez, amelyik fiai mellett ? leánygyermekeit is iskolába járatja. Afrika sivatagi területein élő nomád pásztornépek számára mozgó iskolákat működtet a szervezet, amelyek a csoport vonulását követi.

Sokhelyütt a gyermekmunka nem számolható fel egyik pillanatról a másikra. Fontos azonban, hogy a gyermekek itt is megtanulják a betűvetést és a számolást.

Guatemalában ezért 10 olyan oktatási központot hoztak létre, ahol a hétközben dolgozó gyermekek vasárnap tanulhatnak. Marokkóban több szőnyegszövő műhely vállalta, hogy gondoskodik a nála dolgozó kisgyermekek egyidejű taníttatásáról.

A gyéren lakott, távoli vidékeken az iskolák hiánya okozza a legnagyobb gondot.

A Himalája iskoláinak különleges követévé nevezete ki az UNICEF Sir Edmund Hillary-t, a Mount Everest első meghódítóját. Hillary eddig 18 elemi iskolát hozott létre azért, hogy a nepáli gyermekek tanulhassanak.

Ott, ahol az emberek életét felforgatta a háború, gyakran az iskola jelenti az egyetlen biztos pontot a gyermekeknek.

Korábban Ruandában és Koszovóban, napjainkban pedig Szudánban az 'Iskola a dobozban' című programmal próbálja pótolni az UNICEF a lerombolt iskolákat, a megsemmisült taneszközöket. A 60 kg súlyú doboz tartalma - füzetek, tankönyvek, ceruzák - fél évre biztosítja a tanulás lehetőségét 40 kisiskolásnak. Az UNICEF Magyar Bizottsága pl. 10 ilyen dobozzal segítette a közép-afrikai gyermekek visszailleszkedését a mindennapi életbe.

Gyermekjogi Egyezmény 28., 29. cikk

A lányok helyzete

Egy nepáli mondás szerint:

'Ha lány születik, lesüllyed a föld egy arasznyit,
ha fiú, felemelkedik, hogy üdvözölje őt.'

Lánynak születni nem bűn, de a leánygyermekek a világ nagy részén előítéletekkel és diszkriminációval találkoznak egész életükön keresztül, sőt sokan meg sem születhetnek, mert a lány magzatot sok helyen már ki sem hordja a nő. Másutt kevesebb gondot fordít az anya a lány csecsemőre, és az így gyakran nem éri meg az egyéves kort. Ázsia, Afrika országaiban a lánygyerekek kevesebb ételt kapnak, orvosi ellátásukra, oktatásukra kevesebb gondot és pénzt fordítanak a szülők, mint fiú testvéreikére (3 dél-ázsiai országban becslések szerint 1 millió gyerek hal meg évente csak azért, mert lány.)
A világ sok országában a lányok már 6-7 éves korukban dolgoznak, többnyire háziszolgaként. A legtöbb országban nem védi őket törvény, gyakran rabszolga módjára dolgoztatják őket és gyakran szexuális erőszaknak is vannak kitéve. A dolgozó lányok szinte minden esetben kevesebbet keresnek, mint a fiúk. Ázsiában és Afrikában a 10-14 éves lányok a nap 7 vagy több óráját töltik házimunkával.

Amíg sok kultúrában a nő értékét az határozza meg, hogy hány fiúgyermeknek ad életet, a lányok elfogadják és természetesnek tartják ezt a gondolkodásmódot és gyerekeiket hasonlóan nevelik. Az UNICEF nagy figyelmet fordít a lányok oktatására, hogy hozzásegítse őket képességeik kiteljesítéséhez és lehetőségeik, helyzetük javításához. Az iskolázottabb lányok többet tehetnek családjuk egészségéért, ellátásáért, vagyis a család helyzetének javításáért.

Gyermekjogi Egyezmény 2. cikk

Gyermekek kizsákmányolása

Gyermekek milliói élnek veszélyeztetett helyzetben, melynek oka lehet a szegénység, természeti csapások, háborúk, testi fogyatékosság vagy más, olyan körülmény, amelyen sem ők, sem szüleik nem tudnak változtatni. Ezek a gyermekek szülői vagy egyéb védelem hiányában kiszolgáltatottá és könnyen kizsákmányolhatóvá válhatnak. Ma a világon körülbelül 250 millió gyermek dolgozik a saját vagy/és családja helyzetének javítása érdekében. A munka, amit minimális bérért vállalnak gyakran veszélyes, mint pl. az utcai hírlapárusítás, vagy a gyári munka, tönkreteheti még fejletlen szervezetüket (pl. kőbányákban, szövőgyárakban), nem fejlesztő jellegű vagy testi és szellemi fejlődésüket egyenesen károsan befolyásolja (szervkereskedelem, szexuális kizsákmányolás).
Az UNICEF lobbizik a kormányoknál a veszélyeztetett gyermekek hatékonyabb védelméért, továbbá utcagyerekeknek szóló programokkal, vasárnapi iskolákkal, szabadidős tevékenységekkel (brazil szambaiskola), jogi tanácsadással segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket.

Gyermekjogi Egyezmény 32., 34., 36. cikk

Gyermekek és a háború

Az ezredfordulón a világ csaknem félszáz országában dúlt fegyveres konfliktus. Egyes országokban már több olyan generáció nőtt fel, amely soha nem ismerhette a békét. Angolában több, mint 30 éve, Sri Lankán csaknem 20, Szomáliában 15 éve folyik polgárháború. Az elmúlt évtized háborús és polgárháborús konfliktusaiban körülbelül 2 millió gyermek halt meg,1 millióan maradtak árván vagy szakadtak el szüleiktől. 12 milliónyian váltak hajléktalanná és 10 millióan szenvednek lelki megrázkódtatástól. A háborús konfliktusokban szinte az összes gyermekjog sérül.

Az elmúlt évtized riasztó jelensége, hogy egyre több gyerek vesz részt katonaként a háborúkban. Ennek okai:

gyerekeknek könnyebb parancsot adni, a felnőttek parancsainak engedelmeskednek, nincsenek etikai megfontolásaik, tapasztalatok hiányában nem félnek, a magára maradt gyerek számára a sereg gyakran helyettesíti a családot, sok esetben a gyerek életben maradásának ez az egyetlen lehetősége.

Az UNICEF a háborús konfliktusokban attól függetlenül nyújt segítséget a gyerekeknek, hogy a konfliktus melyik oldalon állnak. A szervezet legfontosabb feladata, hogy védőoltásokkal, gyógyszerekkel, ivóvízzel, élelemmel segítse a gyerekeket és a nőket. Több konfliktusban sikerült 'békezónát' létrehozni a gyermekeknek. Az elért tűzszünetet használta fel arra, hogy gyermekeket beoltsa és a segélyszállítmányokat eljuttassa a rászorulókhoz. (pl. 1984-ben El Salvadorban, a kilencvenes években Dubrovnikban) Az utóbbi évek konfliktusaiban az UNICEF fontosnak tartotta az oktatás mielőbbi megszervezését a menekülttáborokban, mivel a rendszeres foglalkozások elvonják a gyerekek figyelmét az őket ért szörnyűségekről.

Gyermekjogi Egyezmény 38., 39. cikk

Az UNICEF és a gyermekek

Az UNICEF nem gyermekszervezet, hanem a gyermekek jóléte érdekében működő világszervezet. De munkáját a gyermekek véleményének és igényeinek figyelembevételével látja el. Erre a Gyermekjogi Egyezmény rendelkezései is kötelezik.

Az UNICEF együttműködik nemzetközi ifjúsági szervezetekkel, pl. a Junior Chamber International-nal vagy a Cserkészmozgalommal.

A Nemzeti Bizottságok is egyre több iskoláskorú gyerekkel tartanak kapcsolatot, így a gyerekek ismeretterjesztő programoktól, fesztiváloktól kezdve az UNICEF termékek terjesztéséig sokféle programban vehetnek részt.

Az UNICEF fontosnak tartja azt, hogy jogaik érvényesítése érdekében aktivizálja a gyermekeket és fiatalokat, ösztönzi őket a saját ügyeikben való részvételre. Ezért is hozta létre a Voices of Youth (A Fiatalok Hangja) című weblapot, ahol a gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatos érdekes információk, játékos feladatok mellett, egy levelező listán véleményüket is kifejthetik (angol nyelven) bizonyos kérdésekről a fiatalok.

Az UNICEF Magyar Bizottsága az elmúlt években több olyan programot szervezett, melyben a gyermekek aktívan közreműködhettek.

Gyermekjogi Egyezmény 13. cikk